Szóval új év, új én, úgy döntöttél elég a „csak éljük túl a napokat” szemléletből? Tetszik a skandinávok laza
életmódja, egyszerű örömeik? Szeretnéd tudni, miért élnek olyan sokáig a
japánok? Vagy inkább a természetközeli szemléletmóddal emelnéd be a mindennapi boldogságadagot?
Oké, de mégis mikor melyik
könyvet érdemes választani a felkapott életmód könyvek tucatjai közül?
Az utóbbi időben rendesen
belevetettem magam a különböző életstílusokkal foglalkozó életmód könyvekbe,
volt szerencsém jobbakhoz, rosszabbakhoz kevésbé jókhoz egyaránt,
viszont alapvetően azt gondolom, hogy az olvasottak közül mindegyik alkalmas
arra, hogy elérje a célját – csak meg kell találni, hogy épp mikor melyikre van
szükségünk. Ebben a posztban ehhez próbálok némi kapaszkodót nyújtani.
Korábban már készítettem
egy kifejezetten csak a skandináv életstílusokkal (hygge-lagom-sisu) foglalkozó
összeállítást, ezt IDE kattintva éritek el. Most azonban egy ennél átfogóbb
posztot hoztam, hogy tényleg bárki megtalálja a neki szimpatikus darab(ok)at,
akár saját magának, akár ajándékba keres. Mert igen, ezek a könyvek tökéletesek
akkor is, ha valakit (akár magunkat) szeretnénk meglepni.
SINRIN-JOKU: ERDŐFÜRDŐ
fotó: Unsplash |
Az erdőterápiás témára még
tavasszal kattantam rá, és a Könyvfesztiválról rögtön velem is jött két
Sinrin-joku könyv. A rajongás azóta is tart, bár így télen kevésbé érzem át.
Egész egyszerűen nem tudom úgy megfogalmazni a sinrin-joku könyvek lényegét,
hogy az ne hangozzon úgy, mintha valami Woodstockról szabadult, nomád
életformát élő raszta hippi lennék (nem mintha bármi bajom lenne velük), hiszen
az egésznek a lényege az, hogy megmutassa, milyen terápiás hatással bír az
emberre a természet közelsége, és mennyire fontos lenne ezt beemelnünk a
mindennapjainkba.
Egyébként ez is Japánból
származik (ha a neve nem árulta volna el), és a japánok olyan komolyan veszik a
témát, hogy nem csak erdőfürdőzős útvonalakat jelöltek ki, hanem komplett
sinrin-joku központjaik is vannak. Oké, persze, könnyű nekik, hiszen az ország
kétharmad részét erdők borítják, de mégis hogyan erdőfürdőzzünk mi mondjuk a
Nagykörút-Baross utca sarkánál? Hát, ott sehogy, VISZONT ha felpattanunk a
vilire, és hajlandóak vagyunk 15 percet zötykölődni, akkor máris találhatunk
parkosabb részeket, ahol legalább részben megtapasztalhatjuk a sinrin-joku
lényegét. Igazából egy dolog számít: hogy legyen körülöttünk néhány növény meg
viszonylagos nyugalom, és máris érezhetjük a terápiás hatást.
DR. CSING LI // SINRIN-JOKU: A FÁK GYÓGYÍTÓ EREJE
Ha úgy döntesz, hogy na,
akkor most vessük bele magunkat ezerrel az erdőfürdőzés témájába, akkor EZ az a
könyv, amit ajánlok beszerzésre. Tökéletesen megfogja és átadja a dolog
lényegét, mindezt nagyon közérthetően, többnyire valóban hasznosítható
tippekkel, és persze csodaszép illusztrációkkal – már csak a könyv lapozgatása is
igazi terápiával ér fel.
MIJAZAKI JOSIFUMI // SINRIN-JOKU: ERDŐFÜRDŐ, A JAPÁN MÓDSZER A TESTI-LELKI EGÉSZSÉGHEZ
A Csing Li féle verzióhoz
hasonlóan ezt a könyvet is élmény lapozgatni, baromi szép képek és rendkívül
igényes kivitelezés jellemzi ezt a darabot is, ugyanakkor sokkal felületesebben
és laikusok számára kevésbé érdekes módon tálalva. Engem sokkal inkább emlékeztet
egyfajta színes tanulmányra, sok-sok statisztikával és random idézetekkel.
Ugyanakkor, ha a téma rajongója vagy, akkor érdemes őt is beszerezni a
gyűjteménybe.
SARAH IVENS // ERDŐTERÁPIA
Sarah Ivens könyve nem csak
azért kakukktojás, mert nem japán szerző tollából származik, hanem azért is,
mert esztétikai értelemben a beltartalom sokkal kevésbé izgalmas, valamint
némileg más oldalról közelíti meg az erdőterápiás témát. Míg a korábbi két könyv
tényleg csak a természetről szól,
Sarah Ivens inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy bemutassa, miként emelhetjük be apránként
a természetet mindennapjainkba. Sok-sok tippet ad, amelyeknek egy jó része
szerintem abszolút alkalmatlan a megvalósításra, vagy annyira nyilvánvaló, hogy
kár volt miatta tintát pazarolni, viszont ha keresztülrágjuk magunkat a sok
bullshiten, akkor itt is találhatunk valóban hasznos és érdekes tartalmat. Ezt
a könyvet inkább azoknak ajánlom, akik kevésbé hardcore módon szeretnék
beemelni a természetet a mindennapjaikba, illetve azoknak, akik annyira
szeretik az erdőterápiás témát, hogy minden hasonló jellegű könyvet szeretnének
magukénak tudni.
SKANDINÁV
fotó: Unsplash |
A skandináv életmód könyvek mindegyike valójában hasonló életérzésekkel
foglalkozik (amelyek valamilyen formában mind egy boldogsághoz hasonlatos
dologhoz köthetőek), mégis más irányból közelítik meg azokat, másra helyezve a
hangsúlyt, így biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkhoz valamelyik
könyv/életstílus egy picit talán közelebb áll. Leginkább átfogó képet
természetesen akkor kaphatunk az északi életszemléletről, ha mindegyiket
elolvassuk, de ha ezt nem szeretnénk, akkor könnyen megtalálhatjuk, hogy melyik
az igazán nekünk való darab.
MEIK WIKING // HYGGE: A DÁN ÉLETÉRZÉS, AMELY BOLDOGGÁ TESZ
A Hygge meglátásom szerint egy
remek alapot biztosít a skandináv szemléletmódok befogadására, amire jól lehet
építkezni - ugyanakkor ebből kifolyólag némileg talán semmitmondóbb lehet a többihez képest. Azt azonban
nem titkolom, hogy nekem valamiért mégis ez a szívem csücske, és a kivitelezés
igényességét figyelembe véve is ez viszi a prímet (a Lykke mellett). Bár
rengeteg színes illusztráció, fotó, és infógrafika található a könyvben, mégis megmarad
a viszonylag letisztult stílusa – ebben (is) nagyon jók a dánok.
LINNEA DUNNE // LAGOM: A SVÉD ÉLETSTÍLUS, AMELY KIEGYENSÚLYOZOTTÁ TESZ
A Lagom a Hyggehez képest már sokkal kézzelfoghatóbb.
A dán hygge ugyanis nem követ pontos vezérlőelveket, csak úgy van a világban,
míg a lagom alapvetően a kiegyensúlyozottság köré összpontosul.
Itt minden az arany középútról szól: van a svédeknek ez a nagyon szimpatikus
életstílusa, amit a nem túl sok, nem túl kevés, éppen elegendő szemléletmód jellemez, a könyv pedig ennek a gyakorlati
megjelenési formáit mutatja be, és egyfajta kapaszkodót ad ahhoz, hogy hogyan
építsük be ezt mi is a mindennapjainkba, különös tekintettel a munka/magánélet
egyensúlyára, az étkezésre (szuper receptekkel), az otthonunkra, az egészségre,
a társas kapcsolatainkra, illetve - nagyon fontos! - a környezetre és
fenntarthatóságra. Valódi kézikönyv jelleggel bír, amit örömmel forgat
az ember, és nem mellesleg igazán táskabarát.
JOANNA NYLUND // SISU: POZITÍV ÉLETSZEMLÉLET FINN MÓDRA
A Sisuban azt imádom,
hogy végre nevet kapott az az érzés, ami - ahogy azt a könyv olvasása során
megállapítottam - életem során többször megjelent bennem (ahogy
mindannyiunkban), de ezidáig nem tudtam ténylegesen megfogni vagy pontos névvel
illetni. De mi is az a sisu? Érdekes keveréke ez a makacsságnak, kitartásnak, lelki
erőnek, határozottságnak, és kurázsinak. Leginkább akkor jelenik meg, amikor
különösen nehéz élethelyzettel szembesülünk, amivel hirtelen nem tudunk mit
kezdeni. Ilyenkor két lehetőségünk van: feladhatjuk rögtön és sajnálhatjuk
magunkat, vagy megtalálhatjuk a bennünk rejlő sisut, ami képes előcsalogatni
azt a bizonyos emberfeletti erőt, hogy leküzdjük az akadályokat, és elérjük a
meghatározott célt. Ez a könyv is igazi kézikönyv, amely gyakorlati
útmutatót ad ahhoz, hogy mikor és hogyan hívhatjuk elő magunkban a sisut, és
bemutatja a finn - kissé távolságtartó, ám végtelenül korrekt - kultúra
általános jellemzőit (ami egyébként sokkal közelebb áll hozzám, mint gondoltam
volna), és amelyből bizony jó néhány elemet átültethetnénk saját életünkbe is.
MEIK WIKING // LYKKE: A BOLDOGSÁG NYOMÁBAN
Mégis miben más a Lykke a Hyggéhez képest?
Őszintén szólva eleinte fogalmam sem volt, hogy mégis mi újat mondhat Meik
Wiking a témában, aztán persze csakhamar letisztult a kép, és megállapítottam:
a két könyv valójában egészen különböző. Persze, vannak hasonlóságok,
valamilyen szinten összekapcsolódik a két dolog, de higgyétek el, a Lykke közel sem a Hygge újracsomagolva
és átfogalmazva. Ennél sokkal-sokkal több, egy zseniális (és csodaszép) kis
könyvecske, amit szívem szerint mindenkinek a kezébe nyomnék. Míg a Hygge egy bizonyos
életérzéssel foglalkozik (aminek ugyan része az, hogy boldogabbnak érezzük
magunkat), addig a Lykke magát a
boldogságot kutatja, és teszi ezt a lehető legérdekesebb, tudományosabb, és
legkevésbé sablonos módon, számtalan statisztikai adatot, csodálatos fotót,
infografikát, tippet, trükköt, esettanulmányt, személyes történetet és
véleményt tartalmazva.
KATJA PANTZAR // SISU ÉS ÉN: HOGYAN TALÁLTAM MEG ÖNMAGAM?
A könyv koncepciója
érdekes: alapvetően a Kanadából néhány éve Finnországba költözött szerző, Katja
Pantzar meséli el személyes történetén keresztül, hogy mit jelent számára,
illetve általában a finnek számára a sisu jelenség, és hogyan változtatta meg
az életét. Mindezt rettentő szimpatikus stílusban teszi, így nagyon
szerethetővé válik ő is, illetve a sisu is. Bepillantást nyerhetünk Katja
életének egy-egy aspektusába, őszintén felfedi előttünk, hogy milyen mentális
és fizikai problémákkal szembesül(t), milyen változtatásokra kényszerült rá, és
mindez mekkora pálfordulást jelentett, miközben valahogy mégsem: hiszen annyira
természetesnek tűnt. Egyébként tetszik a kicsit furcsa stílusa a könyvnek,
amely egyszerre Katja személyes története és a sisu bemutatása, emellett pedig
sok „mini-interjúcska” szerűség is helyett kapott, amik szintén nagyon
érdekesek. A könyv fejezetekre van bontva, amely a főbb sisu témákat öleli fel:
életfelfogás, hideg vizes gyógymód, szaunázás, természetterápia, táplálkozás,
gyermeknevelés, oktatás, biciklizés és alternatív mozgásformák, fenntartható
életstílus. Olvasmányos, logikus. nem csak azoknak ajánlanám a könyvet,
akik életmódváltáson gondolkodnak (bár nekik feltétlenül), hanem alapvetően
mindenkinek, mert tényleg elgondolkodtató témákat ölel fel, és igazi kis
léleksimogató, kellemes olvasmány, amivel mellesleg igen gyorsan is lehet
haladni.
GÖRAN EVERDAHL // LAGOM: MIÉRT OLYAN ELÉGEDETTEK A SVÉDEK?
Göran
Everdahl Lagom könyve egészen más irányból – és ami a legjobb:
kifejezetten humorosan és gyakran önirónikusan – közelíti meg a lagom (azaz
a nem túl sok, nem túl kevés, hanem éppen elég felfogás)
kérdését, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve a történelmi hátterére, meg úgy
egyáltalán a konkrétumokra, ahelyett, hogy csak az érzéseket akarná megfogni. Különösen imádnivaló, hogy az egész könyv kívül-belül tökéletes
harmóniában van, baromi szép színes, valóban élmény forgatni. Az illusztrációk
és az egész dizájn ráerősít a mondanivalóra, ami az ilyen „életstílus
könyveknél” szerintem rettentően fontos, hiszen így sokkal jobban át tudja adni
az életérzést. Tudom ajánlani az északi
életérzések kedvelőinek, illetve azoknak is, akik még csak most kezdenének
ismerkedni ezzel a csodálatos komfortvilággal – akár a Kossuth Kiadó féle
látványos kiadványok kiegészítéseképp, akár csak önmagában.
LYNDA BALSLEV // A FIKA KICSINY KÖNYVE: AVAGY A SVÉD KÁVÉZÁS SZERTARTÁSA
Ha azt gondoltuk, hogy a hygge, a lagom, a lykke, és a sisu után már nincs tovább,
kimaxoltuk a skandináv életérzéseket és az ezekhez kapcsolódó jelenségeket,
akkor bizony orbitálisat tévedtünk. Íme, a svédeknek arra is létezük külön
szavuk, amikor kávézás közben aktívan jól érzik magukat. Ó, de szeretnék én svéd lenni! A könyv összetétele a következő:
nagyjából 40% recept, 40% idézet, és 20% egyéb random
infó/statisztika/érdekesség. Egyébként tényleg meglepően aprócska, ahhoz
képest pedig lássuk be, nem olcsó (bolti ára 3150 Ft, de a kiadó oldalán például
már csak 2520 Ft), ugyanakkor tény,
mi tény: valóban igazán szemet gyönyörködtető darab, egy gasztronómiai
kincsesláda, ami a könyvespolc igazi dísze lehet. És így is érdemes hozzáállni:
elolvasása után hagyni, hogy dekorfunkciójában éljen tovább.
Kiknek ajánlom?
↠ Azoknak, akik hardcore kávéimádók, valamint
↠ akik még nem unják a skandináv életstílusokról szóló könyveket, és nem kapnak idegrohamot, ha meghallják, hogy hygge, továbbá
↠ akiket vonzanak a teljesen többnyire felesleges és gyakorlati funkcióval
nem igazán bíró, ellenben esztétikus, szemet gyönyörködtető dekortárgyak.
JAPÁN: IKIGAI
fotó: Unsplash |
Bár valamilyen szinten
ugyan kapcsolódik a sinrin-jokuhoz az ikigai, mégis úgy gondoltam, hogy
logikailag célszerűbb különválasztani a kettőt: ugyanis míg az erdőfürdőzés
tényleg csak egy szeletkéje a japánok szemléletének, addig az ikigai sokkal
nagyobb kategória, és inkább egyfajta általános életszemléletnek nevezhetnénk.
Ez egy összetett kifejezés, amely az iki (élni) és gai (értelem) szavakból áll
össze, így könnyen megfejthetjük, hogy voltaképp az „értelmes élet” áll a középpontjában, bármilyen hülyén is hangzik
ez így.
MOGI KEN // AZ IKIGAI KIS KÖNYVE: AZ ÖRÖMTELI ÉLET TITKA
Bár a Fikához hasonlóan ez
is „kis könyv” elnevezést kapott, valójában egy teljesen normális méretű
könyvről van szó. Mogi Ken egyfajta alapozást ad, és az ikigai öt oszlopához
illeszkedve tárgyalja a témákat: kicsiben kezdés, önfeledtség, harmónia és
fenntarthatóság, apró dolgok öröme, az itt és most létezés. A könyv sajnos nem
illusztrált, pedig szerintem a téma megkívánná, és gyakorlati tippek helyett
inkább a valós példákra helyezi a hangsúlyt. Akit vonz a japán kultúra és/vagy
az ikigai gondolata, annak ez remek alapozó könyv lehet a témában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése