Az a helyzet, hogy a Normális emberek jött, és azzal a mozdulattal le is döntött a
lábamról. Ez ugyanis az a könyv, amellyel, ha csak picit is azonosulni tud az
ember, akkor jó eséllyel imádni fogja. Nem azért, mert annyira „jó” olvasni.
Nem, néha kifejezetten szívfacsaró a maga egyszerűségével, ugyanakkor
végtelenül igaz és mély. Nem mond semmi újat – de amit mond, azt egy egészen új
megközelítésben teszi.
