A sárga téglás út végén tündérmese helyett zsarnokság vár ✦ Gregory Maguire: A boszorkány

Óz világa nagy kedvencem, legyen szó akár a klasszikus, szó szerint mesebeli Ózról, akár egy kifordított, a tündérmeséktől a legtávolabb álló Óz-történetről - mint például a Dorothynak meg kell halnia, vagy épp Gregory Maguire ezen regénye. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy ismert mese „újraírása” mintegy megszentségteleníti az eredeti történetet azzal, hogy kifordítja önmagából, és rámutat arra, hogy a jóságos tündér valójában egy szociopata zsarnok, a közutálatnak örvendő ’gonosz’ voltaképp ugyanolyan esendő ember (vagy bármilyen lény), mint mi vagyunk, a varázslényekkel benépesített színes világ mögött pedig egy kegyetlen elnyomó rendszer áll.

Mesehősnők utóélete [felnőtteknek] ✦ Szederkényi Olga (szerk.) - És boldogan éltek?

Hogy micsoda, mesehősnők utóélete?! Még jó, hogy azonnal megfogott a koncepció! Lehet ugyan, hogy létezik már hasonló (?), de számomra abszolút hiánypótló ez a kortárs magyar szerzők által továbbgondolt novellaválogatás, és az a helyzet, hogy rettentően élveztem elmerülni ebben a világban.

RETTENTŐen érdekes ✦ Dacre Stoker & J.D. Barker - Dracul (+ BELEOLVASÓ!)

Elképesztően vártam a Dracul megjelenését, ami egyébként két dolog miatt is vicces: egyrészről még nem olvastam a Drakulát, másrészről pedig amennyire szeretem a thrillereket, a horror műfaja legalább annyira távol áll tőlem. Mindezek ellenére tényleg rettenetesen izgatott voltam miatta – és nem csak azért, mert mennyire zseniálisra sikeredett már a borító.

De vajon beváltotta-e a könyv a hozzáfűzött reményeimet?

Klasszikus népmesék újragondolva ✦ Világvége alsó

Nagyon ritkán olvasok amolyan tipikus mesekönyvet – és igazából a Világvége alsó sem nevezhető tipikusnak -, így kissé bajban is vagyok az értékeléssel. A könyv koncepciója (népmesék újragondolva) egyébként szerintem zseniális, a könyv is igényesen van kivitelezve, néhány szuper illusztrációval gazdagítva, a mesék színvonala ugyanakkor eltérő.

Szépség és a Szörnyeteg & görög mitológia | Rosamund Hodge - Kegyetlen szépség

Rosamund Hodge – Kegyetlen szépség

[Cruel Beauty]

A Kegyetlen szépség egyfajta görög mitológiai elemekkel gazdagított újraértelmezése egy klasszikus Disney-történetnek, a Szépség és a Szörnyetegnek, mindezt egy meglehetősen sötét, nyomasztó környezetbe helyezve.

Romantika keveredése démonival. Nem éppen egy klasszikus tündérmese.

Valahogy így tudnám kifejezni, hogy miről is van szó. Szóval, aki vevő a hasonló átdolgozásokra, az mindenképp adjon neki egy esélyt. 

A Kegyetlen szépség számomra vegyes érzéseket hozott: egy jó kiindulás, de megvannak a maga gyenge pontjai. Mármint persze szerintem.

Hogy miért?

Köszönjük, ilyet inkább ne | Danielle Paige - A Gonosz ébredése

Danielle Paige – A Gonosz ébredése

[The Wicked Will Rise]

Danielle Paige „újrahasznosított”, feje tetejére állított Óz-sztorijának első kötetétét, a Dorothynak meg kell halniát (halniát?) imádtam. De tényleg. Szóval iszonyatosan izgatott voltam, amikor végre megérkezett a második rész.

És iszonyatosan csalódott, amikor végül az utolsó lap elolvasása után becsuktam a könyvet.

Mert mégis mi a franc volt ez? Mindaz, ami az első rész zsenialitását, esszenciáját adta hiányzott ebből a könyvből. És nem pótolta semmi mással, pusztán ürességet hagyott maga után. Valahogy annyira vérszegényre sikeredett, hogy egyszerűen nem találom a szavakat.

Könyvértékelő: Danielle Paige - Dorothynak meg kell halnia

Danielle Paige – Dorothynak meg kell halnia

[Dorothy Must Die]

Mindenki ismeri a klasszikus Óz történetet. Adott a mi kis jólelkű, naiv kansasi lánykánk, Dorothy, akit egy nap tornádó repít el Ózföldére, ahol aztán felkarolja a Madárijesztőt, a Bádogembert, no meg az Oroszlánt, és együtt indulnak el Smaragdvárosba, hogy mindenki megkapja a maga kis kívánságát a Varázslótól. Közben dalolnak a mumpicok, ragyog az ég, és varázslatos színekbe burkolózva csillog-villog a táj. A végén minden szép és jó.

Nem úgy Danielle Paige kifordított világában. Ózfölde megváltozott, már közel sem az a mesebeli hely, amelyet jól ismerünk: itt bizony kőkeményen hullanak a fejek és a szárnyak, ha valaki nem követi a szigorú előírásokat, vagy akár csak csúnyán néz.