A leghangulatosabb generációs regény ismerős helyeken játszódik ✦ Finy Petra: Marlenka (+ 7 kulisszatitok)

Tudjátok, vannak azok a regények, amelyek nem feltétlenül a cselekményével fogják meg az embert, hanem a hangulatuk az, amely egészen egyedülálló. A Marlenka pont ilyen: olyan olvasmányélményt ad az olvasónak, amelyet garantáltan nem felejtünk el egyhamar. A bőrünk alá kúszik, miközben lágyan simogat és facsarja a szívünket egyszerre - mi pedig elmerülünk ebben a keserédes atmoszférában, és nem is nagyon akarunk szabadulni.

Zseniális skandináv pszichokrimit keresel őszre? ✦ Søren Sveistrup: A gesztenyeember

A skandináv krimik térhódítása már tart néhány éve, népszerűségük azonban látszólag nem csappan, sőt… A műfaj lelkes rajongói folyamatosan keresik az újabb gyöngyszemeket, hiszen a kategória koronázatlan királya, Jo Nesbø olyan mércét állított fel, amelyet nem könnyű megugrani. Nos, azt kell mondjam: A gesztenyeemberrel azt hiszem, még Nesbø is meg lenne elégedve.  Tényleg nem érdemes kihagyni annak, aki szereti a vérbeli skandináv borzongást.

Ha nem megfelelően szeretsz, mehetsz átnevelő táborba ✦ Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése

Bár jelenleg a csapból is Cameron Post folyik – nem kis mértékben a könyv alapján készült film sikerének köszönhetően -, aki nem ismerné, mi is ez a sztori, annak röviden bemutatom: Cameron Post a ’90-es években nőtt fel Montanaban, és igen hamar ráébredt arra, hogy más, mint a többiek a környezetében. Ahogy a fülszöveg is fogalmaz: „a szerelem az szerelem – de aki nem az elvárt módon szeret, az átnevelő táborban találhatja magát”.

KÖNYVFESZTIVÁL 2018 körkép & könyvajánló ✦ friss megjelenések, akciók, extrák [II. RÉSZ]

A Könyvfesztiválos ajánlóm 1. része után álljon most itt a folytatás. Ezúttal is egy hasonlóan gigantikus poszttal készültem - ugyanis szerencsére friss megjelenésekből és akciókból nincs hiány.

#metoo ✦ Jennie Melamed - Lányok csöndje

Jennie Melamed – Lányok csöndje

[Gather the Daughters]

Ha a tavalyi évet egy könyvhöz kéne hasonlítanom, a Lányok csöndje joggal pályázhatna a címre. 2017 ugyanis kétségtelenül a #metoo mozgalom éve volt, ami legalább annyira megosztó jelenség, mint amennyire megosztó Melamed könyvének témája.

Természetesen nekem is megvan a határozott véleményem, amit most nem fogok részletesen boncolgatni, ugyanis a) kisregényt írhatnék a témáról, valamint b) nem szeretnék túlzottan politizálós hangot megütni, de azt azért elmondom, hogy mikor meghallottam a Magyar PR Szövetség elnökének (aki maga is nő) álláspontját a témában, miszerint, idézem „csak azt zaklatják, aki gyenge és/vagy prostiként öltözik”, valamint „aki már letett valamit az asztalra, az megteheti ezt”, akkor azért erőteljes hányinger fogott el, valamint egy késztetés, hogy péklapáttal csapjam le. (Passzív-agresszív kontent vége.)

CIA, nemzetbiztonság, és terrorizmus egy utazó ügynök szemével | Olen Steinhauer - A Turista

Olen Steinhauer – A Turista

[The Tourist]

Az egyik legnehezebb dolog olyan könyvről értékelést írni, amelyikről tudja jól az ember, hogy valójában nem nagyon lehet belekötni, ügyes, okosan felépített, részletes, ám valamiért mégsem volt átütő számára. Valószínűleg ennek pusztán annyi az oka, hogy talán nem a megfelelő időpontban olvastam, nem tudtunk „egymásra hangolódni”. Ez azonban nem változtat azon egyszerű tényen, hogy nem ment éppen gördülékenyen az olvasása.

Sőt.

A Turista tényleg remek választás azoknak, akik ízig-vérig kémregényt keresnek, amelyben globális szintű nemzetközi szálak bonyolódnak és nemzetbiztonsági kérdések kerülnek a középpontba.

Kívánságkollázs #6

(Képek forrása: moly.hu)

Könyvértékelő: Csabai Márk - A hatlövetű

Csabai Márk – A hatlövetű

Egy író, aki azt hitte, összehozta élete nagy sztoriját.
Egy börtöntöltelék, akinek biztosan nincs ki mind a négy kereke.
Két kopasz, akik folyékonyan beszélik a pofonok nyelvét.
És valahol „a nagy szajré” - ami után fut mindenki.

Mi lesz ebből?

Magyar, pörgős, akciódús, gördülékeny, és borzasztóan szellemes. Ez a hatlövetű.

Csabai Márk könyve vérbeli magyar gengsztersztori, némi Bud Spenceres beütéssel, és bőségesen adagolt humorral. Azt hiszem, ilyen lehet egy igazi budapesti western.

Könyvértékelő: Roboz Léna - Balkáni árnyak

Roboz Léna – Balkáni árnyak

Nem értem.

Roboz Léna könyve igazi finomságokat ígér: ezredfordulós Budapest, balkáni szál, gyilkosság, nyomozás, korrupció, szörnyű titkok a múltból. Úgy voltam vele, hogy na, ide vele, ezt imádni fogom.

De nem.

Az a helyzet, hogy nagyon sok hibája van ennek a könyvnek. Szerintem. Elnézést, ha valakit megbántok ezzel, nem célom, csupán nem tudok még mindig magamhoz térni a hitetlenkedésből. Hiába tűnt rettentően ígéretesnek, mégis bennem hatalmas űrt hagyott.

De talán mégis értem.

Kívánságkollázs #3

Képek forrása: moly.hu

Könyvértékelő: S. J. Watson - A másik én

S. J. Watson – A másik én

[Second Life]

Erre mondom azt, hogy aztamindenségit!
Egyszerre érzem üresnek és túltelítődöttnek magam. Ez a könyv kicsit megölt bennem valamit. - És tette mindezt briliáns módon! Mazochistáknak feltétlenül ajánlom.

Kérem szépen, csak nem ilyen a nagybetűs pszichológiai thriller? Könnyen meglehet. Elképesztő fordulatokkal teletűzdelt, szövevényes, és eseménydús. Zseniális - szinte skizofrén élményt nyújt. Ahogy haladunk előre a cselekményben, úgy egyre inkább nem tudjuk, hogy mi micsoda, ki kicsoda valójában; ki van velünk, és ki van ellenünk. Emiatt pedig szinte letehetetlen, mert meg akarjuk érteni, tudni akarjuk, össze akarjuk rakni a darabkákat - noha mindez szinte felfoghatatlan a józan ész számára. 

Könyvértékelő: Kati Hiekkapelto - Kolibri

Kati Hiekkapelto – Kolibri

[Kolibri]

A kolibri a világon a legkisebb létező madár, egyes fajtái alig nagyobbak, mint egy közönséges dongóméh. Ezek az apró szárnyasok kizárólag Amerikában – különösen Dél-Amerikában – élnek.
Ezzel szemben Kati Hiekkapelto kolibrije Finnországban őshonos, és a sorozatgyilkosok különösen kegyetlen fajtájába tartozik.

Mielőtt még azt hinnénk, hogy valami elvetemült állatos thrillerről lesz szó vagy esetleg Hitchcock madarai kaptak új szárnyra (haha), mindenkit megnyugtatnék - vagy lelomboznék? -, ez esetben a kolibri egyfajta metaforaként jelenik meg, és egy azték istenhez, a kiejthetetlen nevű Huitzilopochtli-hoz (ejtsd: elméletileg vitzilopocstli, gyakorlatilag inkább hagyjuk) köthető. Ugyanis ennek a széphangzású névnek a jelentése: kolibri balról, avagy déli kolibri. És hogy kapcsolódik mindez a könyvhöz? Nagyon úgy tűnik, hogy egy szertartásos mészárlásairól elhíresült sorozatgyilkos garázdálkodik Finnország erdős vidékein, aki a vérszomjas isten modernkori megtestesítőjének képzeli magát. Vagy mégsem?