Koronavírus ide vagy oda, az idő
nem áll meg. Lassan, de biztosan közeledünk ahhoz a bizonyos időszakhoz, amikor
a plázák csak úgy ontják magukból az ünnepi slágereket, amelyekről azt gondoljuk,
hogy sosem unjuk meg, pedig de; amikor Michael Bublé karácsonyi albumával próbálunk
hangolódni, közben azonban megőrülünk attól, hogy még mi mindent kéne
elintézni; amikor „legálisan” tömhetjük magunkba a szaloncukrot, bejglit és
rántott pontyot; amikor a rokonok szabadon zaklathatják az embert olyan
teljesen intim, magánéleti témákról, minthogy nem kéne már végre megállapodni, amikor a Katinak, akit általános
iskolában láttál utoljára már férje van, meg lakáshitele, és úton a második
baba?, és persze: amikor talán még azok is kézbe vesznek egy-egy könyvet,
akik az év többi részében egy sort sem olvasnak.
Ha máshonnan nem is, hát a kiadók friss
megjelenéseiből már érezhetjük, hogy nincs is olyan messze a karácsony, mint
ahogy én azt a poszt megírásának elkezdése előtt gondoltam. Lenyűgözően gazdag
a könyvújdonságok kínálata, igazán van miből válogatni, akár a bekuckózós, őszi
napokra keresünk olvasnivalót, akár már a karácsonyra készülnénk. Mutatom is.
HERMAN KOCH: TISZTELT M. ÚR!
A valaha ünnepelt író, M. legnagyobb sikerét Jan Landzaat titokzatos eltűnéséről szóló regényével aratta. A középiskolai történelemtanárnak az után veszett nyoma, hogy viszonyt folytatott meseszép tanítványával, utoljára annál a nyaralónál látták, ahol a lány és annak új barátja töltötte a téli szünetet.
A regény bestseller lett, és a nemzetközi áttörést is meghozta M.-nek, akinek azonban most, karrierje végén egyre inkább a feledés az osztályrésze. Ez persze nem vonatkozik rejtélyes alsó szomszédjára, aki folyamatosan szemmel tartja M.-et. De vajon mi köze a hírhedt eltűnési ügyhöz?
ESI EDUGYAN: WASHINGTON BLACK
Az angol Wilde-testvérpár rabszolgái gazdáik borzalmas önkényuralmától szenvednek a barbadosi cukornádültetvényen. Washington Black tizenegy éves kisfiú, rabszolgaként dolgozik a földeken. Páni félelemmel tölti el, hogy az egyik fivér őt választotta inasának. Pedig Washingtonnak nem kellene rettegnie. Christopher Wilde excentrikus figura: természetbúvár, felfedező, feltaláló, és elszántan küzd a rabszolgaság eltörléséért. Megszállottan dolgozik egy repülő masina megépítésén.
Washington a gazdája révén belép a csodák birodalmába, ahol az éjszakai óceán fényekben gyúl ki a medúzáktól, ahol egy egyszerű vászonernyő segítségével bárki átszelheti az eget, ahol még egy rabláncon született kisfiú is megtalálhatja az élet értelmét és az emberi méltóságot.
Egy végzetes éjszaka megölnek valakit, a gazdái könyörületességétől függ Washington további sorsa. Christopher Wilde-nak választania kell a rokonai becsülete és Washington élete között. A fiúnak muszáj menekülnie, vérdíjat tűznek ki a fejére. Egyedül kell megválaszolnia a kérdést: ki ő valójában – egy olyan világban, amely a puszta létezését is tagadja.
J.K. ROWLING: AZ ICKABOG
Akkora, mint két ló. A szeme tűzgolyó. A karmai borotvaélesek. Vigyázz, mert jön az Ickabog… Duskáldia egykor a világ legboldogabb országa volt. Bővelkedett aranyban, egy pompázatos bajszú király uralkodott rajta, és olyan fenséges kolbászok, sajtok és sütemények készültek városaiban, hogy aki csak megkóstolta őket, táncra perdült örömében! Birodalomszerte minden szép és jó volt, kivéve a ködös északi részt, Lápföldét, ahol egy régi rege szerint a szörnyűséges Ickabog tanyázott. Minden épeszű ember tudta, hogy az Ickabog csak legenda, rossz gyerekek ijesztgetésére való. De a legendáknak megvan az a furcsa tulajdonságuk, hogy néha önálló életre kelnek…
Vajon egy mendemonda megbuktathatja a közkedvelt királyt, és térdre kényszerítheti az országát? Annyi biztos, hogy két bátor gyerek olyan kalandba sodródik miatta, amire maguktól sose vállalkoztak volna. A világ egyik legkiválóbb elbeszélőjének sajátos hangulatú meséjét a szereplők színes tárháza és a fantáziadús cselekmény teszi minden korosztály számára feledhetetlen olvasmánnyá.
GEORGE ORWELL & FIDO NESTI: 1984
Első alkalommal elevenedik meg képregényformában George Orwell 1949-ben megjelent világhírű, a náci és kommunista diktatúrák ihlette negatív utópiája: Óceánia rémállama, ahol a Párt – élén a személyi kultusszal övezett Nagy Testvérrel – mindenek felett áll, a polgárokat folyamatosan megfigyelik, a háborús paranoiát szító propagandasajtó napról napra újraírja a történelmet, a szabad gondolkodás pedig halálos bűnnek számít…
Az 1984 jóslata ugyan nem teljesedett és nem is teljesedhet be, mert a jövőt – szerencsére – az ember sohasem láthatja pontosan (még egy olyan zseniális író sem, mint Orwell); de napjaink diktatórikus és autokratikus rendszereiben mégiscsak sok minden emlékeztet e remekmű lidércnyomásos világára. A könyv figyelmeztetése ezért ma is aktuális – s talán mindig az lesz…
BEN LERNER: AZ ISKOLA TOPEKÁBAN
A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból.
Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak. Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében. Adam kitűnik az iskolai vitakörben – ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl. Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút – aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense –, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik.
EDITH EVA EGER: AZ AJÁNDÉK - 12 életmentő lecke
A döntés című sikerkönyv szerzőjének új, inspiráló és gyakorlati tanácsokat tartalmazó kalauza segít, hogy megszabaduljunk a romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet.
Edith Eva Eger elsöprő erejű első könyve, A döntés azt mutatja be, hogy a szerző miként élte túl a koncentrációs tábort, miként dolgozta fel annak traumáját, és hogyan tudott lélekben is szabaddá válni. A világ legkülönbözőbb tájairól több ezer olvasó írt Edith Eva Egernek, hogy elmondják, mennyire hatott rájuk A döntés, miként segített feldolgozni múltjukat és fájdalmukat, s egyúttal arra kérték a szerzőt, írjon egy még gyakorlatiasabb kötetet.
Az ajándékkal Eger olyan kézikönyvet nyújt át olvasóinak, amely szelíden bátorít bennünket mindazon gondolataink és viselkedésünk megváltoztatására, amelyek a múltban gúzsba kötöttek bennünket. A legrosszabb börtön ugyanis nem a nácik lágere volt, hanem az a börtön, amit Edith Eva Eger maga épített fel saját elméjében. A szerző bemutatja a leginkább bilincsbe verő érzelmi és lelki állapotokat – mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen és az elkerülés –, valamint azokat az eszközöket, amelyeknek a segítségével megküzdhetünk ezekkel. Saját és pácienseinek életéből vett példák segítségével minden fejezetben egy-egy gondolatébresztő kérdést jár körül. Mélységes empátiával, lényeglátással és humorral megírt kötetében a szerző rámutat arra, mindannyian sérülékenyek vagyunk, és mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. Az ajándék bátorít és segít bennünket, hogy kitörhessünk az önmagunk építette börtönből, feldolgozzuk traumáinkat és élvezzük az életet.
SOPHIE HANNAH: A KINGFISHER HILL-I GYILKOSSÁGOK
Hercule Poirot levelet kap a Kingfisher Hill egyik fényűző villájában élő Richard Devonporttól. A fiatalember arra kéri a mesterdetektívet, hogy mentse meg halálra ítélt menyasszonyát, aki beismerte, hogy megölte Richard bátyját, Franket. Poirot-nak több rejtéllyel is szembe kell néznie: egy ismeretlen ifjú hölgy bevall neki egy gyilkosságot, egy másik, zavart viselkedésű nő pedig azt állítja, hogy az élete veszélyben forog. A nyomozó ez alkalommal is Catchpool felügyelővel az oldalán igyekszik megválaszolni az egyre szaporodó kérdéseket.
Ki ölte meg Franket? És miért kellett meghalnia? Kit ölhetett meg az ismeretlen ifjú hölgy? Milyen szerepe van a bűnügyben az Éjféli találkozó című regénynek?
A rejtélyek megoldásához Poirot-nak igencsak meg kell dolgoztatnia a kis szürke agysejtjeit…
KEPES ANDRÁS: A BOLDOG HÜLYE ÉS AZ OKOS DEPRESSZIÓS
„Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül.”
Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.
LJUDMILA ULICKAJA: CSAK EGY PESTIS
Ljudmila Ulickaja harmincöt éves korában írt egy forgatókönyvet, amelyet egy forgatókönyvíró kurzus felvételijére szánt. A kurzuson végül nem vett részt, a szöveg pedig több mint negyven évvel később került elő, és nyert új aktualitást.
Rudolf Ivanovics Majert felrendelik Moszkvába, hogy beszámoljon a pestisvakcina-kutatás eredményeiről. Moszkvába érve köhögni kezd, ám arra gyanakszik, hogy csak megfázott a vonatúton. Felkeresi a szálloda borbélyát, majd miután egyre rosszabbul érzi magát, kórházba szállítják. A diagnózis: tüdőpestis. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, hogy felkutassanak mindenkit, akivel útja során kapcsolatba került, és a nagy fekete autó elindul begyűjteni a kontaktokat.
A Csak egy pestis arról szól, mekkora tragédiát okozhat egy rosszul viselt maszk, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt, és hogyan ismétli a történelem folyamatosan önmagát. Ulickaja különleges forgatókönyve, amely kisregényként is olvasható, Morcsányi Géza fordításában jelenik meg.
ÁDÁM VERONIKA: TÁVOLBÓL ŐRZÖM
Edit az 1930-as években érkezik Amerikába. Pontosabban: menekül. Az akkor már a háború felé tántorgó Európából, Magyarországról, ahol orvosnak akart tanulni, de ez a lehetőség neki és sorstársainak nem adatik meg. Az Újvilág számára nemcsak az új élet reményét jelenti, de magát az életet. A helyet, ahol valóra válthatja álmait. Roni a nyolcvanas években jár először Amerikában. A szabadságát tölti, de nem turistaként. Egy kutatóintézet laboratóriumában dolgozik. Ahogy aztán minden nyáron sok éven át. Ő is az álmait szeretné valóra váltani – tudományos álmait, amelyeknek beteljesítésére az akkori szocialista Magyarországon kevés lehetőség nyílik.
Egy forró nyári napon Roni egyszerre csak ott találja magát Edit árnyas kertjében – még nem sejti, hogy egy életre szóló barátság kezdete ez. Eleinte a szakmájuk, hivatásuk köti össze őket, de lassan egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Roni barátnője elbeszéléséből nemcsak Edit, hanem a családja – és ezen keresztül egy kezdetben ortodox, majd lassan asszimilálódó, a 20. századi történelem kegyetlen viszontagságainak kitett közép-európai zsidó család – fájdalmasan tipikus sorsával ismerkedhet meg. Megrendülten fedezi fel az addig számára ismeretlen világot. Roni gyökerei máshonnan erednek, de útjaik mégis keresztezték egymást. Ők ketten megérkeztek egymáshoz. És ezt az immár örökre szóló búcsú sem teheti semmissé. Két nő az Atlanti-óceán két partján. Sok ezer mérföld választja el őket, mégis oly közel vannak egymáshoz.
Ádám Veronika különleges érzékenységgel és érzékletességgel megírt első regénye két tehetséges, elszánt, akár a sorssal is dacoló nő évtizedeken, kontinenseken és generációkon átívelő története. Egy kivételes barátság mozaikszerűen, epizódról epizódra kibontakozó, érzelmekkel telített, személyes élményekkel hitelesített, bensőséges krónikája. A Távolból őrzöm nagyfokú empátiával és ugyanakkor a természettudós pontosságával megrajzolt portréiból és élettörténeteiből egyszerre kaphatunk képet a 20. század első felének Magyarországáról, többek közt a második világháború alatti zsidó ellenállás egy kevéssé ismert fejezetéről, a rendszerváltás előtti és utáni értelmiségi létről és az amerikai felső középosztály életéről. Világok találkozásának lehetünk tanúi.
DAVID GROSSMAN: CSAK JÁTSZIK VELEM AZ ÉLET
„Tuvja Bruk a nagyapám volt, Vera pedig a nagyanyám. Rafael, Rafi, R. az apám volt, ezt már tudjuk. És Nina… De hát Nina nincs a képen. Ez egy ilyen család.” – írja Gili a jegyzetfüzetébe. Vera kilencvenedik születésnapjára azonban Nina visszatér a kibucba, ahol anyja euforikus örömmel, lánya, Gili dühösen és Rafi nem szűnő rajongással fogadja. Ezúttal, úgy tűnik, Nina nem akar elmenekülni: sürgősen tudnia kell, mi történt életének első éveiben. Azt akarja, hogy az anyja mondja el neki, mi történt, amikor mint fiatal horvát zsidó lány beleszeretett Milosba, a föld nélküli szerb parasztok fiába. És mi történt, amikor Milost a sztálinisták börtönbe zárták kémkedés vádjával. Tudni akarja, miért deportálták Verát Goli Otok szigetére, és miért hagyta el őt hat és fél éves korában. Vera, Nina, Gili és Rafi útra kelnek, és a válaszok nyomába erednek. A katartikus utazás Goli Otokra elsöprő erővel formálja át mindannyiuk életét.
David Grossman a transzgenerációs traumák természetét, történelem és egyéni sors összefonódását, a döntések visszavonhatatlanságát és a megbocsájtás erejét tárja az olvasó elé – morális ítélkezés nélkül, hitelesen.
SZÁNTÓ DÁNIEL: EGY PAP VALLOMÁSA
„- Honnan értesült az emberrablásokról? – kérdezte kásás hangon.
Mihály atya felnevetett:
– Onnan, hogy én tüntettem el őket.
– Maga? – Viktor nem bírta megállni, hogy ne mosolyodjon el.
– Én bizony. Elraboltam őket, koporsóba fektettem a testüket a föld alá valahol messze innen, és otthagytam őket. Van levegőjük, némi italuk és élelmük. Úgy számoltam, hogy nagyjából egy hétig húzzák. Persze csak ha elég kitartóak.”
Egy hitében megrendült katolikus pap.
Egy megszállott elme kísérlete, elevenen eltemetett kísérleti alanyokkal.
Egy őrült nyomozás, ahol nem az elkövetőt kell megtalálni, hanem az áldozatokat.
Egy kiégett nyomozó és egy törtető nyomozónő küzdelme, miközben az óra kérlelhetetlenül tovább ketyeg…
Szántó Dániel harmadik regénye egy elképesztően nyomasztó és izgalmas bűntény felderítésének magával ragadó története a koszos, maffiózók uralta, csodálatos Budapesten.
CLAIRE BEREST: FRIDA SZERELME - Egy mindent elsöprő szenvedély története
A nő teste egyszer már összetört, egyszer már táncolt a halállal, mégis az életet hívja minden túlzó mozdulatával, gesztusával. Mocskos szájú, tequilát vedel, szeret nyíltan beszélni a szexről, politikai tüntetésekre jár. A festés számára menedék, ablak önmagára, az őt körülvevő világra. A férfi teste mázsás, feltűnő, egyszerre csúnya és mégis elbűvölő. Kielégíthetetlen, végzetes csábító, harsány, nagy étvágyú ember, aki nem tud és nem is akar korlátot szabni a vágyainak. Húsz évvel idősebb a nőnél. A festés számára tanítás, hatalmas freskóin marxista üzenetek harsognak.
Frida Kahlo és Diego Rivera. Két utolérhetetlen mexikói művész, két rendkívül erős egyéniség, az aprócska baba és a varangyképű óriás, akik szenvedélyesen, vad indulattal szerették egymást huszonöt viharos éven keresztül. Szenvedélyük egyszerre volt pusztító és inspiráló, felszabadító és megbéklyózó.
A Frida szerelme egy vibráló, lázadó, halállal dacoló nő és egy mindent elsöprő szerelem története, amelyhez a 30-as évek nyüzsgő, eleven Mexikója és New Yorkja nyújt festői hátteret.
GUILLAUME MUSSO: EGY PÁRIZSI APARTMAN
Párizs, egy zöldellő fasor végén megbúvó műteremlakás.
Madeline azért bérelte ki, hogy félrevonuljon, és kipihenje magát. Egy félreértés miatt azonban a fiatal londoni rendőrnő mellé betoppan Gaspard, az emberkerülő író az Egyesült Államokból, aki magányt keres az íráshoz. Nincs más választásuk, mint néhány napig osztozni a lakáson.
A műhelyt még mindig áthatja korábbi tulajdonosa, a híres festő, Sean Lorenz színek és fények iránti szenvedélye. A művész, aki képtelen volt talpra állni, miután a kisfiát meggyilkolták, egy éve halt meg, három festményt hagyva maga után, amelyeknek nyoma veszett. A festő páratlan tehetsége és tragikus sorsa nem hagyja nyugodni Madeline-t és Gaspard-t, akik közösen erednek a remekművek nyomába.
Ahhoz azonban, hogy megfejtsék Sean Lorenz valódi titkát, saját démonaikkal kell megküzdeniük egy drámai nyomozás során, amely örökre megváltoztatja az életüket.
ANDRÉ ACIMAN: HARVARD TÉR
1977 ősze van. Az USA-beli Cambridge hangulatos, zöldellő utcáin egy fiatal egyiptomi zsidó egyetemista az irodalom professzoraként képzeli el az életét, de mindennél jobban szeretne asszimilált amerikaivá válni. Napjait tizenhetedik századi olvasmányokkal bíbelődve tölti, ám amikor egy pimasz, karizmatikus arab taxisofőrrel hozza össze a sors, minden megváltozik.
A pattogó beszéde és fullánkos megjegyzései miatt Kalasnyikovnak (röviden Kalasnak) becézett taxisofőr mélységesen elítéli az amerikaiak megszállottságát a kommersz dolgok – a hatalmas tévékészülékek, az egyet-fizet-mindent-ehet büfék – iránt, miközben botrányos kijelentéseket tesz a szerelemről és a csábítás művészetéről. A diák nem tud ellenállni újdonsült barátja delejes vonzerejének, és hanyagolni kezdi a tanulmányait. Két élete van: egy a Harvard elvont világában, egy száműzetésben Kalassal Cambridge utcáin. Bárokat és a kávézókat látogatnak sorra a Harvard téren, szerelmi kapcsolataik intim pillanatairól számolnak be egymásnak, vitatkoznak az amerikai álomról, és meztelenül fürdenek a Walden-tóban. De közelednek a vizsgák, Kalast pedig kiutasítás fenyegeti. A diáknak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: ragaszkodik az álmához, és asszimilálódik az Újvilágba, vagy mindent kockára tesz, hogy megvédje barátját az Óvilágtól.
A Harvard tér szenvedélyes erotikával fűszerezett, igazi amerikai regény az identitásról és az ezt romboló törekvésekről, vágyakról. Napjaink egyik legkifinomultabb stílusú írója felejthetetlen, megható portrét fest egy mindenekfölötti barátságról.
RAPHAEL MONTES: TITKOS VACSORÁK
Négy fiatal férfi luxuslakást bérel Rio de Janeiroban. Amikor egyikük miatt adósságba keverednek, pokoli ötletet találnak ki, miként jussanak pénzhez. Dúsgazdag, elit ügyfelek számra különleges vacsorákat kezdenek tartani. És a szokatlan gasztronómiai vállalkozás nem várt mértékben szárnyalni kezd…
A precíz Dante üzleti menedzsmentet tanul.
A komoly Miguel orvosi egyetemre jár.
Az udvarias Leitao számítógépes hacker.
A céltudatos Hugo tehetséges séf.
A brutális bűncselekmények hálójára kezdetben egyikük sem gondol. De hány halottat lehet ellopni és felszolgálni?
OLGA MECKING: NIKSEN - A semmittevés holland művészete
A niksen – a semmittevés holland művészete – nem olyan könnyű, mint amilyennek elsőre hangzik. Olga Mecking megismerteti velünk, hogyan lehetünk lustábbak úgy, hogy közben kreatívabbá, produktívabbá és elégedettebbé váljunk. Éppúgy, mint a hollandok, akik a világ legboldogabb emberei, és hazájukban a semmittevést jelentő pihenés, a niksen a mindennapi élet része. A Niksenben található rengeteg ötlet és szakértői vélemény hozzásegítenek ahhoz, hogy leghasznosabb módon tétlenkedjünk. Fedezzük fel, milyen felszabadító érzés niksenelni!
„Megannyi trend, filozófia és önsegítő módszer mellett tényleg szükség van egy újabb boldogságkereső praktikára? Gyakran felteszik nekem ezt a kérdést az interjúkban, és ezen nem is csodálkozom. Hiszen az, hogy ne csináljunk semmit, elsőre kétségkívül nem hangzik túl forradalmi ötletnek. De mint hamarosan kiderül, a niksen több, mint holmi semmittevés. Sokkal, sokkal több. Ma, amikor mindenki megállás nélkül rohan, valóban furcsa azt indítványozni, hogy vegyünk vissza egy kicsit a tempóból. Aki elkezdi alkalmazni a niksent, idővel egyre könnyebben mond le a rohanásról. A niksen segíthet abban, hogy legyen bátorságunk kilépni a mókuskerékből ahelyett, hogy egyre dühödtebben tekernénk.”
PÉTERFY-NOVÁK ÉVA & SZENTESI ÉVA: DAMASZT ÉS PAPRIKÁS CSIRKE - Történetek és receptek Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva tollából
Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva első közös kötetében az olvasók bepillanthatnak a szerzők életébe, barátságába és konyhájába. Hol vidámabb, hol szomorúbb, egyedül vagy éppen közösen megélt történeteket ismerhetünk meg, s az elbeszéléseket a szerzők legkedvesebb receptjei egészítik ki.
Balatoni kiruccanás, kisoroszi karácsony, tarját elcsenő macska, romantikus vacsora a horvát tengernél… Hagyományos vasárnapi ebéd, mindenmentes ételek, indiai fogások – ki-ki válogathat ízlése szerint.
KEN LIU: AZ ISTENEKKEL NEM LEHET VÉGEZNI
Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood.
Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélményben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése