2017/12/31

2017 könyvekben: évzáró összegzés

Ahogy azt tavaly is megtettem, ebben az évben sem maradhat el a nagy könyves évzáró összegzés.

A posztban összegyűjtöttem mindenféle adatokat:

  • hány könyvet olvastam idén,
  • melyek voltak a legnépszerűbb posztok és könyvek,
  • melyik volt a személyes kedvenc bejegyzésem,
  • melyek voltak a legnépszerűbb Instagram posztok,
  • na meg természetesen az idei 10 kedvenc olvasmányom sem hiányozhat,
  • továbbá néhány tervet is találtok 2018-ra.


2017/12/29

》Olvasmányélményeim 2018《 letölthető olvasástervező

Hohohóó, rohamtempóban közeleg az év vége, én pedig ennek örömére még készültem egy meglepetéssel, amely remélem sokak számára hasznos, praktikus és egyúttal szórakoztató is lesz. Ez pedig nem más, mint a saját tervezésű Olvasmányélményeim fantázianevet viselő olvasástervezőm, amelyet bárki szabadon letölthet és olvasmányélményeivel megtölthet!

De hogy mi is pontosan az az olvasástervező, hol lehet letölteni, hogyan is működik, és hogy érdemes használni, azt az alábbiakban kifejtem kicsit részletesebben.




2017/12/23

Borítómámor #3

Ééés igen, eljött az ideje egy újabb borítóválogatásnak, mert csodaszép/furcsa/megdöbbentő/egyedi könyvborítókból sosem elég!

(Aki lemaradt volna: a sorozat első részét itt, a második részét pedig itt találhatjátok.)

Ezúttal is igyekeztem vegyesen mindenféle szemkápráztató remekművet összeválogatni a klasszikus értelemben vett széptől elkezdve, az elborultakon át, egészen a minimalistáig.

Na de szavak helyett most beszéljenek inkább a könyvborítók!

2017/12/22

Az év egyik legnagyobb meglepetése ✦ Fiona Barton - A gyermek

Fiona Barton – A gyermek
[The Child]

Fiona Barton neve sokak számára ismerős lehet, és nálam is olvashattatok már bemutatkozó regényéről, Az özvegyről, ami tetszett ugyan, de azért nem ájultam el tőle. Na, hát nem úgy A gyermektől!

Talán épp az előzetes ismereteim miatt nem vártam egy óriási durranást, de beismerem: baromira meglepett a nő, zseniális pszicho-thrillert rittyentett – a gondolkodósabb fajtából.
A fene se gondolná, hogy lehet még újat mutatni a műfajban, valahogy a fülszöveg sem sejteti, hogy micsoda izgalmak és nagy leleplezések várnak az emberre, de láss csodát: mégis ezt kapjuk.

Egyébként Barton könyve egy átlag pszicho-thrillernek tűnhet, és egy darabig ebben a hitben is éltem, de minél inkább magával ragadott a cselekmény, annál inkább éreztem, hogy na kérem, ez tényleg ütős lesz.

2017/12/21

Örökzöld karácsonyi mese minden korosztálynak ✦ Matt Haig - A lány, aki megmenti a karácsonyt

Matt Haig – A lány, aki megmenti a karácsonyt
[The Girl Who Saved Christmas]

Elsőként is senkit ne riasszon el a könyvtől az, hogy a borítón feltüntetik, hogy a könyv A fiú, akit Karácsonynak hívnak folytatása, ugyanis a történet tökéletes megállja a helyét önmagában, az előzmények ismerete nélkül is. Ezt onnan tudom, hogy én magam sem olvastam (még) az első kötetet. Továbbá az se szegje senki kedvét, hogy a borító, illetve fülszöveg alapján ez egy gyerekkönyvnek tűnik. Ugyanis biztosíthatok róla mindenkit, hogy felnőtt fejjel is zseniális regényhez van szerencsénk, Matt Haig könyve ugyanis egy minden korosztálynak szóló, végtelenül bájos és jópofa örökzöld.

Magamat is megleptem, hogy mennyire élveztem a regény olvasását, pillanatok alatt beszippantott, és nagyjából két oldal után tudtam, hogy nagyon fogom élvezni. És így is lett. Ideális karácsonyi olvasmányt kerestek? Ne keressetek tovább.

2017/12/20

Családon belüli gyilkosság ✦ Agatha Christie - A ferde ház

Agatha Christie – A ferde ház
[Crooked House]

Számomra Agatha Christie egyet jelent két híres nyomozójának, Miss Marple-nek vagy Poirot-nak valamelyikével, és állandóan hiányérzetem van, ha olyan történetet olvasok tőle, amelyikben egyikük sem szerepel.

Na de, nem így A ferde ház esetében! Ez esetben ugyanis hiába nem kapnak szerepet sem a kíváncsi öreglány hóbortjai, sem a különc nyomozó kis szürke agysejtjei, mégis kerek egész a sztori.

Valamiért eleve van egy furcsa vonzódásom az olyan krimik iránt, amelyek egy kötött helyszínen játszódnak, különösen, ha a helyszín egy különös házikó – mint ahogy ez esetünkben is van. Ráadásul a gyilkosság – a tehetős nagypapa megmérgezése – is családon belül történik, a kérdés csak az, hogy a népes családka mely tagja (na meg persze miért?) csapott le vajon?

2017/12/19

Nemek közti egyenlőség: valóság vagy fikció? ✦ Philip Zimbardo & N. D. Coulombe - Nincs kapcsolat

Philip Zimbardo – Nikita D. Coulombe – Nincs kapcsolat
[Man (Dis)connected]

A Nincs kapcsolat nem egy túlságosan könnyen emészthető olvasmány a laikusok számára, ugyanis ez leginkább egy szociálpszichológiai tanulmány féleség, picit csalóka (al)címmel, ám rém fontos, valamint aktuális témákkal, és mondjuk úgy, többé-kevésbé közérthetően.

Az alcím (Hová lettek a férfiak?) egyébként elég harcosfeminista jellegűen hangozhat, ami szerintem nem egészen helytálló, de ne riasszon el senkit - aki ugyanis veszi a fáradtságot, és valóban belemélyed a könyvbe, az hamar meglátja, hogy alapvetően nem erről van szó. Persze, hibásak a pasik is, na de mi, nők is, meg úgy en bloc az egész társadalom. A szülők, az iskolák, a média, a kormány. A könyv szépen atomjaira szedi mindezt nekünk, hogy ráébredjünk, és bőszen bólogassunk, hogy igen-igen, ez így igaz, ebbe bizony én is beleestem, holott fel sem tűnt.

2017/12/18

Instant ünnepi hangulat ✦ Dorothea Benton Frank - Karácsony receptre

Dorothea Benton Frank – Karácsony receptre
[The Christmas Pearl]

Fúha, na szóval az a helyzet, hogy ez a könyv annyira nem stílusom, hogy csak na, viszont van az évben egy időszak, nevezetesen a karácsony, ami alapvetően írja felül az én kis elveimet könyvek és filmek terén is. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ilyenkor ezerrel jöhetnek a mindenféle nyálas/gagyi/semmitmondó történetek is, nem érdekel, csak legyen karácsonyi.

A Karácsony receptre egyébként a fent említett kevésbé pozitív jelzők közül nem volt egyik sem, vagy inkább mindegyik egy hangyányit (éljen az önellentmondás!), de tökéletesen megfelelt azon elvárásomnak, hogy abba a bizonyos áldásos karácsonyi hangulatba ringasson, amikor az ember egy picikét elfelejti a magánéleti nehézségeit, a vizsgaidőszakot, az előttünk álló akadályokat és elvégzendő feladatokat. Számomra pedig ez az igazi karácsonyi olvasmány (és film) lényege. 

2017/12/16

Boldogság = arany középút? ✦ Linnea Dunne - Lagom

Linnea Dunne – Lagom
[Lagom: The Swedish Art of Balanced Living]

A Hygge nálam nagy szerelem volt, és alig vártam, hogy ismét egy hasonló könyv kerüljön a karmaim közé, a hygge svéd változata, a Lagom pedig egész jó kis alternatívának tűnt.

Nos, nem egészen ugyanaz – ahogy várható volt, és ez így is van jól, ezzel együtt ugyancsak nagyszerű kikapcsolódást és megszívlelendő gondolatokat nyújtott. (Bár bevallom, számomra a Hyggét nem überelte.)

A könyvnek egyébként nemis célja, hogy ugyanazt adja, mint az említett könyv. A lagomnak bár hasonló a lényege, mégis más irányból közelíti meg magát a jóllétet. A svédeknél ugyanis elsősorban a kiegyensúlyozottságon, azon a bizonyos nem túl sok, nem túl kevés, éppen elég állapoton van a hangsúly, ebből indul ki minden.

2017/12/07

Reményfosztottság és ültetvény-terror ✦ Colson Whitehead - A föld alatti vasút

Colson Whitehead – A föld alatti vasút
[The Underground Railroad]

Morbid vagy sem, valamiért vonzódom a rabszolgaság témáját feldolgozó művekhez, bár eddig könyv formájában viszonylag kevéshez volt szerencsém. Colson Whitehead Pulitzer-díjas műve azonban akkorát ütött, hogy úgy érzem, mintha máris a rabszolgaság-irodalom nagymestere lennék.

A könyv kőkemény.
Nem könnyed olvasmány, ugyanis a szerző sem finomkodik. Ebben a témában pedig azt hiszem, nem is szabad. Kell, hogy a maga nyers valójában érzékeljük, hogy miről van szó, hiszen csak így tudjuk elkezdeni valamennyire megérteni, hogy az elnyomás bármilyen fajtája milyen elképesztően képes megnyomorítani nem pusztán az egyént, hanem magát a társadalmat is.

2017/12/04

Három nő, egyetlen sors ✦ Michael Cunningham - Az órák

Michael Cunningham – Az órák
[The Hours]

Íme a könyv, aminek kicsit sem élveztem az olvasását, de mégis megérte elolvasnom.

Ez így paradoxonnak hangozhat, de tényleg erről van szó. Cunningham díjnyertes regénye egyáltalán nem hosszú, egyáltalán nem bonyolult nyelvezetű vagy összetett cselekményű, mégis mondhatni szenvedtem vele, ééés ezek után mégis úgy csuktam be a könyvet, hogy azt éreztem: ez a könyv hozzám tett valamit. Örülök, hogy legyűrtem. De még egyszer nem fogom elolvasni.

Ha létezik olyan, hogy művészfilm, akkor miért ne létezne olyan is, hogy „művészkönyv”? Nos, számomra Az órák az volt. Nyomasztó és kissé elvont. De nagyon érdekes. És persze elgondolkoztató.


2017/11/27

Porcelánfestészet és (lelki) utazás ✦ Simone van der Vlugt - Midnight Blue

Simone van der Vlugt – Midnight Blue
[Nachtblauw]

Nem is én lennék egyébként, ha nem pár nappal azután jelent volna meg magyarul Simone van der Vlugt regénye, hogy elolvastam az angol kiadását. A könyv eredetileg ugyanis holland, én pedig – felszínesség vagy sem – a csodaszép borítója miatt szúrtam ki, és a fülszöveget elolvasva tudtam, hogy nekem ez kell. 

Na de a könyv szempontjából lényegtelen bevezető után térjünk is át a releváns információkra.

A Midnight Blue egy kívül-belül csodaszép történelmi regény – amelyekért pedig alapvetően nem különösebben rajongok -, engem mégis nagyon hamar megfogott, és nem is eresztett egészen az utolsó oldalig.


2017/11/23

Joghallgatók thrillere ✦ Alafair Burke - Az ex

Alafair Burke – Az ex
[The Ex]

Fúha, az a helyzet, hogy Alafair Burke könyve egy igen furcsa olvasmányélményt jelentett számomra. 

A fülszöveg ugyanis csalóka: aki ebből, vagy akár a borítón található A lány a vonatonhoz hasonlítgatásból indul ki (ami számomra már rém uncsi és irritáló, a legtöbb ehhez hasonlított könyv ugyanis egyáltalán nem hasonlít az említett regényre), azt könnyedén érheti csalódás. 

Na de! Érdemes túllépni ezen, hiszen ha elengedjük az elvárásainkat, úgy egy egészen eredeti könyvhöz lehet szerencsénk, ami kilóg az átlag pszicho-thrillerek sorából, és ami számomra kevésbé izgalmas a szó klasszikus értelmében, ellenben roppant érdekes és – kedvenc szavammal élve – elgondolkoztató.

2017/11/19

Borítómámor #2

Ahogy a legutóbbi Borítómámor posztban jeleztem: még visszatérek szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb, illetve valamiért - számomra - különleges borítókkal. 

Ennek pedig most jött el az ideje.

Meglepően pozitív visszajelzéseket kaptam az előző bejegyzéssel kapcsolatban a témában, nagyon jó tudni, hogy ilyen sokan szeretitek ezeket a - mondjuk ki - műalkotásokat nézegetni.

Rettentően inspiráló könyvborítók léteznek, amelyek a lehető legkülönbözőbb okok miatt ragadták meg a figyelmemet, így ezekből hoztam most egy újabb válogatást.

2017/11/11

Mikor szűnik meg emberi mivoltunk? ✦ Han Kang - Növényevő

Han Kang – Növényevő
[채식주의자]

A dél-koreai Han Kang 2016-ban Man Booker-díjjal kitüntetett regénye valóban egy nem mindennapi darab, magával ragadja az embert a maga fojtogató és időnként fülledt hangulatával, és tudjuk, hogy valami egészen különlegeset olvasunk – akár tetszik, akár nem. Az ilyen darabokról el tudom képzelni, hogy valaha még klasszikusok lesznek, és egyszer talán kötelező olvasmányként adják majd ki (bár többek között a tizennyolcpluszos részek miatt nyilván nem egy középiskolában).

Mindez persze nem jelenti azt, hogy én személy szerint nem küzdöttem meg vele. A regény ugyanis egyszerre nagyon olvasmányos, időnként pedig meglehetősen elvont, tele van szépséggel és brutalitással, erotikával és elidegenedéssel, és persze annak a központi kérdésével, hogy mégis mitől leszünk emberek, és mikor jön el az a pont, hogy megszűnik emberi mivoltunk?

2017/11/05

Önfejlesszünk okosan ✦ Ryan Holiday - Az ego az ellenség

Ryan Holiday – Az ego az ellenség
[Ego is the Enemy]

Őszinte leszek: magamtól lehet, hogy sose vettem volna a kezembe Ryan Holiday könyvét, mert valahogy azt gondoltam, nem nekem szól ez a könyv. Aztán a kiadó jóvoltából mégiscsak hozzám került, én pedig úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. 

És milyen jól tettem! Rájöttem ugyanis, hogy dehogynem, nagyon is szükségem volt erre a könyvre – és a lehető legjobbkor érkezett hozzám.

Egyébként alapvetően nem vagyok az önfejlesztő jellegű könyvek nagy rajongója, de néha egy-egy darab igencsak meg tud fogni, és valahogy így voltam Ryan Holiday könyvével is mire a végére értem.
A könyv ugyanis olyan alapvető, de mégis meglepő igazságokra világított rá, amelyeket - bár ott voltak a szemem előtt - eddig valahogy mégsem láttam meg.


2017/11/01

Feszes tempójú hazai krimi ✦ Szántó Dániel - Az üldözött

Szántó Dániel – Az üldözött

Szántó Dániel tavaly megjelent első regényénél, a Revansnál úgy fogalmaztam, hogy így néz ki egy magyar skandináv krimi. Nos, azóta elkészült a könyv folytatása, Az üldözött, én pedig ezúttal azt éreztem, hogy valahogy kiforrottabbá vált a stílus, hamarabb magával ragadott, és összességében én személy szerint jobban élveztem a második kötet olvasását.

Bár hibátlannak még mindig nem gondolom, szerintem érezhető a fejlődés, a korábban említett „magyar skandináv krimi” fíling megmaradt, és itt most annyira nem éreztem azt a bizonyos sokat akart a szarka, de nem bírta a farka-effektust.

Persze a műfaj attól lesz izgalmas, hogy kicsit elrugaszkodott a cselekménye, nem egészen tűnik reálisnak, hogy ilyenek történjenek, de mégis fontos megtartani valamiféle egyensúlyt, hogy ne érezzük úgy, hogy valami elborult és hiteltelen, véres mesét olvasunk. 

2017/10/26

Rafinált, lendületes, kegyetlen ✦ Jo Nesbø - Hóember

Jo Nesbø – Hóember
[Snømannen]

Tudom, hogy közel sem ez a lényeg, de én most akkor is azzal kezdem, hogy mennyire csodaszép már a Hóember új díszkiadása! Instant szerelem. Nekem speciel sokkal jobban bejön ez az irány, mint a hagyományos piros-fehér-fekete borítós skandináv krimi vonal, azzal együtt, hogy a belbecs nyilván ugyanaz.

Túllépve a külsőségeken: a regény meglehetősen brutálisra sikeredett, viszont ez a fajta kegyetlenség mégsem öncélú. Nesbø-re jellemző módon iszonyat fordulatos és végtelenül komplex a cselekmény, engem a mai napig lenyűgöz, hogy hogyan képes a pasi átlátni ezeket a többszörösen összetett szálakat, a rengeteg szereplőt, a kidolgozott pszichés hátteret, és végezetül úgy összeterelni a különböző irányokat, hogy aztán kerek egész legyen belőlük, mi pedig a fejünket fogjuk, hogy aztamindenségit!
Zseniális, na.

Morális dilemmák és az Üdvhadsereg ✦ Jo Nesbø - A megváltó

Jo Nesbø – A megváltó
[Frelseren]

Mindig nagy-nagy elvárásokkal kezdek Nesbø-t olvasni, nálam ugyanis kétségtelenül ő a skandináv krimik műfajának elsőszámú képviselője, bár tény és való, hogy akadnak komoly kihívói – például Jussi Adler-Olsen se kutya azért.

A megváltó a Harry Hole-sorozat hatodik része (nálam csak az ötödik, mert az első részt kihagytam). Ez idáig a sorozat majd’ mindegyik része hozta is, illetőleg túlszárnyalta az elvárásaimat (a Vörösbegy mondjuk témájából kifolyólag annyira nem tudott megfogni, bár ennek sem vitatom nagyszerűségét), és előre lelövöm a poént: ez a könyv sem okozott csalódást. Sőt, sőt! Imádtam.


2017/10/22

Lehetne, hogy ezt a könyvet elolvassa mindenki? | Szamer - Rakka-naplók

Szamer – Rakka-naplók
[The Raqqa Diaries]

Amennyire apró ez a furcsa, ám fájdalomtól és kétségbeeséstől lüktető könyvecske, legalább annyira fontos olvasmány. És nem teszem hozzá, hogy szerintem, mert nem, hiába szubjektív az ember véleménye, ezt én most tényszerűen, kérdőjelek nélkül állítom.

És alá is támasztom itt nagy hirtelenjében. A könyv igaz történet, egy fiatal szíriai férfi története, méghozzá egy olyan férfié, akit ma sajnos a magyarok ijesztően nagy része azon nyomban megbélyegezne, merthogy „menekült”. Vagy mert szíriai. Vagy mert muszlim. Vagy mert… annyi mindent rásüthetnénk, olyan jelzőket, amelyek mára abszolút negatív csengést kaptak, pedig ezek valójában nem határozzák meg az embert, senki nem lesz kevesebb vagy több általuk, csak más.

Miért ijesztő, ha valaki más?

2017/10/12

Egy csomagnyi apokalipszis | Richard Kadrey - A végítélet kis doboza

Richard Kadrey – A végítélet kis doboza
[The Everything Box]

A végítélet kis doboza is egyike azon könyveknek, amelyek azt a célt szolgálják elsősorban számomra, hogy kilépjek a komfortzónámból, és a megszokott, jól bejáratott műfajokon és stílusokon kívül valami új felé is nyissak időnként. Ebből kifolyólag tehát a könyvet úgy fogom értékelni, hogy előre leszögezem: az ilyesmi abszolút nem a stílusom - de láss csodát, ezzel együtt mégis tetszett.

És mi az, ami abszolút nem a stílusom? Különböző természetfeletti, mutáns lények például. Amiből tényleg nincs hiány a regényben. Ellenben Kadrey olyan ötletes lényeket és jópofa karaktereket alkotott, hogy mégis élveztem róluk olvasni, és vártam, hogy legközelebb milyen furcsasággal rukkol elő. A pasi stílusa pedig lehet ugyan, hogy időnként kicsit erőltetett, de baromi vicces tud lenni a maga váratlan trágárkodásával és időnként elég meghökkentő hasonlataival. Én legalábbis többször felröhögtem.

2017/10/08

Egy csepp nyár az őszben | Elizabeth Adler - Halál a tóparton

Elizabeth Adler – Halál a tóparton
[Last to Know]

Mindig nehezebb olyan könyvet értékelni, aminél azt érzem, hogy abszolút nem én voltam a célcsoport, mert sokkal tudatosabban szét kell választani az objektív és szubjektív meglátásokat.  Valami ilyesmi történt velem Elizabeth Adler új könyve esetében is, ahol azt gondoltam, hogy ez egy tökre nekem való valami lesz, de időközben kiderült, hogy mégsem tudom annyira átérezni ezt a könyvet.

Hogy miért lehet ez így, és akkor kiknek ajánlanám a regényt? Ezt igyekszem hamarosan részletesen kifejteni.

Ami azonban garantált a Halál a tóparton esetén, az az érzékletes tájleírás (legszívesebben én is a festői szépségű Evening Lake-ben olvastam volna a könyvet), a sármos, de kicsit különc nyomozó, és akkor már természetesen az elmaradhatatlan bűneset - na meg persze némi románc sem hiányozhat.

2017/10/01

Borítómámor #1

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra egy könyv értékéhez nagyban hozzá tud tenni, hogy mennyire sikerül eltalálni a borítóját - legyen szó akár új, akár régi kiadásról. A hangsúly azon van: átjön-e a hangulat? Ez a hangulat pedig lehet akár barokkosan túldíszített (persze ízlésesen tálalva), egészen minimalista, esetleg kifejezetten meghökkentő, vagy éppen bizarrsága miatt különleges - ezt már könyve válogatja. A lényeg az, hogy valamiért megfogja az embert.

Szerencsére a hazai megjelenések esetében is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a borítók, ami egy tök jó irány, külföldön azonban ezt már igen magas szinten űzik, én pedig nem győzöm csodálni ezeket a gyakran már-már külön műalkotásnak is beillő szépséges kiadásokat. 

2017/09/22

Lassan csordogál, közben beléd ivódik | Colm Tóibín - Brooklyn

Colm Tóibín – Brooklyn
[Brooklyn]

Dacára annak, hogy sokaknak valamiért kifejezetten nem tetszik Colm Tóibín könyve, engem az a helyzet, hogy teljességgel elvarázsolt. Továbbá merészelem azt feltételezni, hogy azok között, akik erősen lehúzták a könyvet, sokan nem értik igazán, hogy miről szól valójában a történet. Talán nem jókor olvasták?

Mert miről szól? 
Fúú, de nehéz ezt szavakba önteni.

A Brooklyn egy gyönyörű történet, azzal együtt, hogy klasszikus értelemben nem egy túlzottan mozgalmas cselekményű regény, nem vezet minket nagy megvilágosodásokhoz, nem könnyeztem meg, és nem is vágott a földhöz. És mégis, azt kell, mondjam, hogy egyszerűségében, visszafogottságában, és a ki nem mondott szavakban, meg nem tett dolgokban rejlik a kissé talán passzív nagyszerűsége.

2017/09/14

A gengszterfeleségek élete az alkoholtilalom idején | Renée Rosen - Babaarc

Renée Rosen – Babaarc
[Dollface]

Ki ne szeretné a ’20-as évek hangulatát? Charleston, gyöngysorok, gengszterek, bubi frizura, csillogó fejdíszek, szeszcsempészet, jazz, na meg persze cigaretta és tiltott alkoholfogyasztás minden mennyiségben…

Ebbe az utánozhatatlan világba kalauzol el minket Renée Rosen regénye, amely nagyrészt valós történéseken alapul, így például Al Capone, Dion O’Banion, és a gengszterháború is központi szerepet tölt be a történetben.

Az számomra nem is kérdés, hogy mi a könyv legfőbb erőssége: a hangulata. Pillanatok alatt varázsol el minket, és máris egy zugkocsmában találjuk magunkat, ahol fülledt a hangulat, vágni lehet a füstöt, és a csapból is bourbon folyik – már amíg le nem csap egy razzia.

2017/09/09

És te kitől függsz? | Joyce Maynard - Függőség

Joyce Maynard – Függőség
[Under the Influence]

Első Maynard könyvem után azt kell mondanom, ez a nő aztán ért a karakteralkotáshoz és az emberi kapcsolatokhoz. Na meg az íráshoz.

A regény valóban a függőségről szól, méghozzá elég tág értelemben: megjelenik itt a „klasszikus” jelentése, az alkoholtól való függőség, de sokkal inkább szól az emberek közti függőségről, amely rengetegféleképp jelenik meg.

A központi szálat főhősünk, a középkorú Helen függése jelenti, akinek sosem volt kifejezetten könnyű élete. Korábban az alkohol rabja volt, majd ezt leküzdve egy tehetős házaspárhoz, Havillandékhoz kezd el túlságosan kötődni, akik szinte úgy bánnak a felnőtt nővel, mintha csak örökbefogadott gyermekük lenne.


2017/09/03

Spirituális utazás az elmében | Anand Dilvar - Rab

Anand Dilvar – Rab
[The Slave]

Az elején leszögezem, hogy Anand Dilvar könyvét akkor tudjuk igazán értékelni, ha nem úgy olvassuk, mint egy klasszikus értelemben vett regényt – mert, hogy nem is az.

A Rab ugyanis egy egészen érdekes egyvelege a tipikus önsegítő/önfejlesztő könyveknek, a motivációs beszédeknek, és a hagyományos regényeknek, amely elsősorban nem a minimális cselekményével köti le az embert, hanem inkább egy-egy gondolata fogja meg az olvasót, és késztet(het)i arra, hogy egy picit megálljon, és átgondolja az olvasottakat.

A könyv egy kómában fekvő férfi gondolataiba enged bepillantást, aki teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mi folyik a környezetében, de ezt jelezni a külvilág felé, kommunikálni képtelen.

2017/08/30

Manipuláció felsőfokon | Michelle Frances - A barátnő

Michelle Frances – A barátnő
[The Girlfriend]

Húúha, Michelle Frances bemutatkozó thrillere tényleg elérte, hogy mindenféle érzések kavarogjanak bennem. És voltaképp nem ez a lényege egy jó könyvnek?

A barátnő egy igazi női lélektani thriller – na de még véletlenül sem szexista értelemben! A könyv ugyanis elsősorban a fondorlatos, mondjuk úgy, „tipikus” női praktikákra épül, amellyel bizonyos nőtársaim nem szégyellnek pofátlan módon élni - na erre a rafinált alapra épül fel maga a thriller konstrukciója, amelynek központi elemét voltaképp a manipuláció különböző megjelenési formái jelentik. 

Ebben a könyvben ugyanis szinte mindenki manipulál valakit: hol tudatosan, hol anélkül, hogy ezzel ténylegesen tisztában lenne, hol alattomos célból, hol pedig a szeretet nevében.


2017/08/28

Libri '1+fél akció' ajánló II.: érdekes olvasnivalók

A Libri nyári 1+fél akciójáról korábban már írtam itt, ahol az akcióban részt vevő krimi és életmód könyveket is ajánlottam, most pedig hoztam egy újabb egy nagy halom könyvet, amelyek szintén a kampány részét képezik, ezáltal tehát a második darabot fél áron szerezhetitek be, ha megtetszett valami.

A mostani posztban szintén egy személyes válogatást, egyfajta ötletadót találtok tőlem, kifejezetten igyekeztem több díjnyertes könyvet beválogatni, mert ez azért nem rossz ajánlólevél.


A részt vevő könyvek teljes listáját >>ide<< kattintva éritek el.

2017/08/22

Igazi kánikulakrimi | Jane Harper - Aszály

Jane Harper – Aszály
[The Dry]

Azt kell mondjam, hogy az Aszály egy nagyon szép és korrekt bemutatkozó regény Jane Harpertől, nem kérdés, hogy van a nőben potenciál – nem csak újságíróként. Vannak ugyan hibái, hogyne lennének, mindazonáltal mégis abszolút élvezhető, izgalmas, és érdekes.

A regény egyik erőssége a magával ragadó hangulata, ugyanis egy ausztrál kisvárosba kalauzol el minket, ahol tombol a forróság és a szárazság – slussz poén, hogy én szintén akkor olvastam a könyvet, amikor hasonló időjárás volt nálunk is. Harper olyan szemléletesen írja le a körülményeket, hogy komolyan mondom, én is még forróbbnak és szárazabbnak éreztem az időt, mint amilyen valójában. Tanulság: ne a legnagyobb kánikulában olvassátok a könyvet. Vagy pont, hogy igen - attól függ, ki mit preferál, én a magam részéről úgy tűnik, kissé mazochista vagyok.


2017/08/18

Mindenki számára mást tartogat | Varga Bence - Köd előttem, köd utánam

Varga Bence – Köd előttem, köd utánam

Varga Bence regényének fülszövegét elolvasva igazából nem igen tudtam, mire is számíthatok. Aztán elolvastam a könyvet, és furcsamód valahogy új értelmet nyert a fülszöveg. Már jó néhány hete befejeztem egyébként, de még mindig nem igazán tudom, hogyan is lehetne szavakba önteni. Mert Varga Bence könyve sokkal kevésbé szól a cselekményről, mint inkább egyfajta sajátságos hangulatról, benyomásokról.

A könyvet olvasva olyan érzés, mintha szemtől szemben ülnénk főhősünkkel, aki egy kötetlen beszélgetés keretében felidézné nekünk életének meghatározó momentumait - amelyek lehetnek akár egészen apróságok is -, hogy megértsük milyen motivációk vezérelték, hogy jutott oda, ahol most van, és vajon mikor jött el az a pillanat, ahonnan már tényleg nincs visszaút. Ködösen hangzik? Az is. De ez így a jó.

2017/08/15

Libri '1+fél akció' ajánló I.: krimi & életmód

Lassan, de biztosan közeleg a nyár vége, aminek én személy szerint kicsit sem örülök, na de nyárzárásként érdemes még körülnézni picit a könyvpiacon, ugyanis az őszi újdonságok előtt még mindenféle szuper akciókkal találkozhatunk.

Ezúttal egy Libris akcióra hívnám fel a figyelmet, amivel biztos vagyok benne, hogy szinte minden könyvmoly találkozott már, ugyanis július eleje óta fut, viszont ha még nem néztétek meg közelebbről, akkor most érdemes, ugyanis nyár végéig tart. Ami ugyebár lassan itt van.

Arra gondoltam, hogy tematikusan mutatok be néhány könyv tippet, amelyek egytől egyig az akció részét képezik és érdekesek lehetnek.

2017/08/12

Egy ismeretlen világ kulisszái mögött | Rena Olsen - Egy szót se szólj!

Rena Olsen – Egy szót se szólj!
[The Girl Before]

Őszintén szólva tényleg nem gondoltam volna, hogy ennyire zseniális könyvet fogok olvasni, amikor először kezembe vettem Rena Olsen regényét. Nagyon hamar rájöttem azonban, hogy egy nem mindennapi darabhoz van szerencsém.

A kiadók előszeretettel harangozzák be úgy a könyveiket, hogy ez aztán tényleg „letehetetlen”, így ez már számomra szinte üres frázissá vált, de itt vagyok én most, és azt mondom, hogy az Egy szót se szólj! valóban – kis túlzással – letehetetlen. De legalábbis nagyon nehezemre esett letenni.

Amennyi krimit és thrillert olvasok, már tényleg nem sűrűn fordul elő, hogy egy-egy darab ennyire megfogjon, és tényleg a szívemhez nőjön. Meg is kell becsülni az ilyen pillanatokat - márpedig velem most ez történt.


2017/08/06

Békebeli angol teadélután | Agatha Christie - A Bertram szálló

Agatha Christie – A Bertram szálló
[At Bertram’s Hotel]

Mostanában sok recenziós példányt olvasok, és már nagyon vágytam arra, hogy elvárások nélkül, csak saját szórakozásomra újraolvassak valami régi kedvencet. A Bertram szálló ugyan nem a kedvencem Agatha Christie-től, az író viszont határozottan nagy kedvencem, Miss Marple meg igazán megunhatatlan. Ez a könyv pedig most annyira jól esett a kis lelkemnek, mint éhezőnek egy falat kenyér. Vagy mint ebben az embertelen kánikulában egy felfrissülést hozó hidegfront.

A Bertram szálló egy tipikusan olyan könyv, amely ugyan – szerintem – nem tartozik Agatha Christie legjobbjai közé, mégis teljesen kikapcsolja az embert, és segít megfeledkezni kicsit a problémákról. És persze hiába olvastam már – nem is egyszer -, a végére valahogy most sem emlékeztem, ezt különösen szeretem Agatha Christie-ben.