Olvasmányvariációk egy témára | Agatha Christie hangulatban

Agatha Christie - és mégsem Agatha Christie. De mit is jelent ez? Az alábbi bejegyzésben az örök krimikirálynő, Agatha Christie nyomdokaiba eredünk, és olyan könyveket kutatunk fel, amelyek ugyan nem Agatha Christie tollából születtek, de Agatha Christie világát idézik. Akár azért, mert róla szólnak, akár azért, mert a klasszikus történeteinek atmoszféráját idézik fel, vagy gondolják újra - természetesen a maguk módján, hiszen a krimikirálynő stílusa valójában épp azért is annyira szerethető, mert utánozhatatlan. 

Agatha Christie: két regény a rejtélyes krimiíró nem mindennapi életéről

Sokadjára futok neki, hogy megpróbáljam szavakba önteni, mit is jelent nekem Agatha Christie (és munkássága), de valahogy rendre cserben hagynak a szavak, és valami steril, lélektelen ömlengés lesz a dologból. Pedig AC igazán nem ezt érdemelné: nem is tudom például, hogy ma azt jelentenék-e számomra a könyvek, amit (szóval nagyjából mindent), ha nem találok rá tizenéves koromban Agatha Christie regényeire, és nem szippant be két kedvenc nyomozóm, Miss Marple és Hercule Poirot világa.

Szóval picit szégyellem is, hogy – mostanáig – nem olvastam egy árva könyvet sem Agatha Christie-RŐL, csak –től. Arról ugyan volt némi fogalmam, hogy nem csupán regényei, hanem élettörténete is tartogatott rejtélyeket, de igazán most szembesültem azzal, hogy milyen kivételes személyiség volt. Íróként, nőként, emberként.

Az utóbbi hetekben két – részben valóságon alapuló, részben fiktív – regényt olvastam AC életének egy-egy igen meghatározó szakaszáról, amelyek, ha lehet, még közelebb hozták hozzám az írót.

Családon belüli gyilkosság ✦ Agatha Christie - A ferde ház

Agatha Christie – A ferde ház

[Crooked House]

Számomra Agatha Christie egyet jelent két híres nyomozójának, Miss Marple-nek vagy Poirot-nak valamelyikével, és állandóan hiányérzetem van, ha olyan történetet olvasok tőle, amelyikben egyikük sem szerepel.

Na de, nem így A ferde ház esetében! Ez esetben ugyanis hiába nem kapnak szerepet sem a kíváncsi öreglány hóbortjai, sem a különc nyomozó kis szürke agysejtjei, mégis kerek egész a sztori.

Valamiért eleve van egy furcsa vonzódásom az olyan krimik iránt, amelyek egy kötött helyszínen játszódnak, különösen, ha a helyszín egy különös házikó – mint ahogy ez esetünkben is van. Ráadásul a gyilkosság – a tehetős nagypapa megmérgezése – is családon belül történik, a kérdés csak az, hogy a népes családka mely tagja (na meg persze miért?) csapott le vajon?

Békebeli angol teadélután | Agatha Christie - A Bertram szálló

Agatha Christie – A Bertram szálló

[At Bertram’s Hotel]

Mostanában sok recenziós példányt olvasok, és már nagyon vágytam arra, hogy elvárások nélkül, csak saját szórakozásomra újraolvassak valami régi kedvencet. A Bertram szálló ugyan nem a kedvencem Agatha Christie-től, az író viszont határozottan nagy kedvencem, Miss Marple meg igazán megunhatatlan. Ez a könyv pedig most annyira jól esett a kis lelkemnek, mint éhezőnek egy falat kenyér. Vagy mint ebben az embertelen kánikulában egy felfrissülést hozó hidegfront.

A Bertram szálló egy tipikusan olyan könyv, amely ugyan – szerintem – nem tartozik Agatha Christie legjobbjai közé, mégis teljesen kikapcsolja az embert, és segít megfeledkezni kicsit a problémákról. És persze hiába olvastam már – nem is egyszer -, a végére valahogy most sem emlékeztem, ezt különösen szeretem Agatha Christie-ben.