Amikor szinte napra pontosan egy
hónappal ezelőtt, egy hűvös, de szép vasárnap délelőtt, csodás enteriőrben, kiváló kávét
kortyolgatva Szabados Ági és Szentesi Éva rendkívül motiváló beszélgetését
hallgattam - könyvekről, fájdalmakról, örömökről, elsősorban pedig magáról az
életről -, még fogalmam sem volt, hogy mindössze négy nappal később a világ a
feje tetejére áll majd. Akkor csak élveztem a pillanatot, és arra gondoltam:
mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek.
Beszámoló az első OINOS irodalmi reggeliről.
Szentesi Éva és Szabados Ági az eseménynek helyet adó OINOS borbárban (fotó: Peleskey Bence) |
Szabados Ági régóta elkötelezett híve az irodalomnak: a mára több mint
húszezer tagot számláló Nincs időm olvasni kihívás mellett - amely számtalan
embernek segített beiktatni életébe a rendszeres olvasást - saját könyves podcastot vezet, Olvasónapló(ka)t is kiadott, valamint rendszeresen vesz
részt moderátorként és szervezőként irodalmi rendezvényeken.
Pont a járványhelyzet kihirdetése előtt néhány nappal, Nőnapon került sor
az első - és eddig egyetlen -
alkalomra, amelynek vendége a Pedig olyan szépen éltek, a Hamvaimból, és a Kardos Margit disszidál című könyvek
népszerű szerzője, valamint a WMN újságírója, Szentesi Éva volt. És azt kell
mondjam, ennél tökéletesebben nem is lehetett volna időzíteni: Nőnapon
Szentesit hallgatni – ez tényleg a girlpower kimaxolása. Nem véletlen tehát,
hogy egészen feltöltekezve battyogtam aztán haza, tele mindenféle világmegváltó
energiákkal.
Oké, de mit
tud ez az irodalmi reggeli?
Bár léteznek már sokféle tematikában brunchok, még irodalmi is, ez a
könyves reggeli azonban némileg másképp működik. Míg a - többnyire irodalmi
témájú - Hadik brunchokon meglehetősen sok ember tud részt venni, és a
résztvevők külön asztaloknál ülnek, amelyek a „színpad” felé néznek, a belépő árában
pedig nincs benne a fogyasztás (se kávé, se reggeli), addig a Szabados Ági
szervezte reggelinek jóval bensőségesebb a hangulata. Ez nem jobb vagy rosszabb
– egyszerűen egészen más.
A hosszú közös asztal két "szára". (fotó: Peleskey Bence) |
Az irodalmi brunch egy borbár/bisztróban kapott helyet, ami lássuk be: meglehetősen szokatlan választás vasárnapi könyves reggelihez, és - talán épp ezért? - mégis abszolút működik, egészen egyedi atmoszférát teremt. Az 5000 forintos jegyárért cserébe egészen kiváló kávét, üdítőt, előételt, és autentikus olasz reggelit (érlelt sonkák, olívabogyó, sajtok) kapunk, természetesen a beszélgetésen való részvétel mellett.
fotó: Peleskey Bence |
A zártkörű reggeli érdekessége, hogy erősen limitált a létszám (nagyjából 40 fő), hiszen mindannyian egyetlen hosszú, L alakú asztalnál ülünk. Az L betű csücskében zajlik maga a beszélgetés, amelyet Ági gyakorlottan irányít, ugyanakkor a résztvevőknek is lehetősége van kérdezni – de ez persze nem kötelező (én sem vagyok egy kérdezős típus).
fotó: Peleskey Bence |
A beszélgetés meglehetősen kötetlenül, de irányítottan zajlott, Szentesi Éva pedig készülő új könyvéről is megosztott néhány érdekességet. A nagyjából két órás programban egy szünet is helyet kapott, ekkor érkeztek a mindenféle olasz finomságokkal megpakolt tálak, amelyekről szabadon lehetett falatozni, majd kezdődött is a beszélgetés második fele.
A reggeli végén lehetőség volt dedikáltatni és közös fotókat készíteni. |
Bár a jelenlegi bizonytalan helyzet miatt egyelőre kérdéses, hogy mikor, de
az biztos, hogy – remélhetőleg mielőbb – folytatódni fog Szabados Ági irodalmi
reggelizős programsorozata, méghozzá olyan közkedvelt szerzőkkel, mint Dragomán
György (ő lett volna az áprilisi brunch vendége), Orvos-Tóth Noémi, vagy éppen
Péterfy-Novák Éva. Ha szeretitek a kötetlenebb, (nagy)családias hangulatú beszélgetéseket,
az olasz konyhát és a remek kávét, akkor ez a nektek való irodalmi reggeli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése