Annyira ismerős, annyira magyar ✦ Szentesi Éva - Pedig olyan szépen éltek

Bár alapvetően nagyon kedvelem Szentesi Éva jellegzetes stílusát, mégis ez az első olvasmányom tőle, ugyanis a korábbi könyvei valahogy annyira nem hoztak lázba. Nem úgy a Pedig olyan szépen éltek, amiről azonnal tudtam, hogy ezt muszáj lesz elolvasnom. És kérem szépen, milyen jól gondoltam...

Ez a könyv ugyanis tömény Szentesi. Pontosan azt nyújtotta, amit vártam tőle. Nyers, trágár, durva, húsbavágó - meglocsolva bőséges társadalomkritikával, és némi aktuálpolitikával (utóbbiak kicsit talán szájbarágósra is sikeredtek, de abszolút illik Szentesi stílusához). Tömény, kissé fullasztó, de mégis egészen kiváló. Elolvasod, és csak pislogsz magad elé, hogy húbaszki.

A regény Nyilánszki Mari életét meséli el, viszonylag nagyokat ugrálva az időben, de abszolút követhető módon: egészen kisgyerekkorától kezdve a harmincas éveiig. Ez az élet pedig minden, csak nem boldog. És talán éppen ezért, annyira ismerős. Annyira magyar. Annyira dühítő és fájó.

tényleg mindenhova vittem magammal, kirándulni is

Vannak olyan könyvek, amiket akkor érdemes elővennünk, amikor egyben el tudunk olvasni egy hosszabb részt, mert a könyv jellege megkövetel némi időt, hogy „akklimatizálódni” tudjunk (számomra tipikusan ilyen Sarah Winman Bádogembere), és van a Pedig olyan szépen éltek, amit akkor is előcsaptam, amikor csak két megállót mentem a villamossal, és ez alatt a két megálló – nagyjából 3 perc – alatt is képes volt egy csomó újat adni, és bevonni a történetbe.

Ha egyetlen szóval kéne kifejeznem a könyvet, azt mondanám: lehengerlő.

Meg azt is mondanám, hogy olvassátok.

„Amikor az ember szíve megszakad, akkor valami olyasmit érezhet, hogy mennyire tökéletesen egyedül van ezen a világon. És ilyenkor irigylem Krusóczki Brigit, aki azzal dicsekedett a múltkor, hogy neki az anyukája a legjobb barátnője. Nekem fogalmam sincs, milyen érzés lehet, amikor valakinek az anyukája a legjobb barátnője, és igazából is törődik vele, nem csak ilyen felemásul.”

erős 4.5/5