Miért szeretünk könyvsorozatokat olvasni? ✦ A sorozatkötetek nyújtotta biztonságérzet és a hullámzó színvonal dilemmái

Az a helyzet, hogy mielőtt belefogtam az alábbi poszt megírásába, nem is gondoltam volna, hogy ennyi gondolatom van a könyvsorozatok kapcsán. Lám-lám, írás közben kiderült, hogy még egy ilyen ártatlan téma mögött is húzódnak tudat alatt mindenféle dilemmák, kérdések, amelyeket feltéve magunknak, közelebb vihetnek önmagunkhoz, és ahhoz, hogy hogyan gondolkodunk, mi minden befolyásolhat minket, amelyre talán sosem gondoltunk volna. Önismeret, önismeret mindenütt.

Elmélkedések a könyvsorozatokhoz kapcsolódó elvárásainkról, kiszámítható vagy épp egyenletlen színvonalról, illetve ezek hatásairól.

A sárga téglás út végén tündérmese helyett zsarnokság vár ✦ Gregory Maguire: A boszorkány

Óz világa nagy kedvencem, legyen szó akár a klasszikus, szó szerint mesebeli Ózról, akár egy kifordított, a tündérmeséktől a legtávolabb álló Óz-történetről - mint például a Dorothynak meg kell halnia, vagy épp Gregory Maguire ezen regénye. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy ismert mese „újraírása” mintegy megszentségteleníti az eredeti történetet azzal, hogy kifordítja önmagából, és rámutat arra, hogy a jóságos tündér valójában egy szociopata zsarnok, a közutálatnak örvendő ’gonosz’ voltaképp ugyanolyan esendő ember (vagy bármilyen lény), mint mi vagyunk, a varázslényekkel benépesített színes világ mögött pedig egy kegyetlen elnyomó rendszer áll.

Motiváció útkeresőknek ✦ Deborah Feldman: Unortodox

Nagyot robbant a brooklyni ultraortodox szatmári zsidó közösség szigorú szabályai között fuldokló fiatal lány történetét bemutató Unortodox mind Netflixen, mind könyvben, a népszerűsége pedig abszolút jogos. A sztori nem csupán egy, a legtöbbünk számára ismeretlen világ kulisszái mögé vezeti az olvasót, hanem valódi fejlődéstörténet is, amelyben együtt szorongunk, izgulunk, sírunk és nevetünk a könyv főszereplőjével: magával a szerzővel.

Zárt vallási közösség, látszatboldogság, korai házasság, elnyomás, traumák és hagyományok keverednek Deborah Feldman bátor memoárjában.

Olvass... rövid könyveket!

Az emberben időnként felmerül, hogy úgy olvasnék valami... rövidet / állatosat / sorozatgyilkososat / instant jókedvre derítőt / szívfacsarót / világmegrengetőt / bájos-könnyedet / körömrágósat / féltégla méretű nagyregényt / sok részes könyvsorozatot / motiválót / brutálisat / igaz történetet / jóféle gasztroregényt / díjnyertes könyvet. A sor pedig hosszasan folytatható, így úgy döntöttem, útjára bocsátok egy új sorozatot (legalábbis terveim szerint az lesz belőle), amelyben igyekszem különböző tematikák szerint olvasmányokat ajánlani.

Elsőként kifejezetten rövid olvasmányokat gyűjtöttem össze, amelyek ideálisak akkor is, ha épp olvasási válságból próbálna kilábalni az ember, vagy csak egyszerűen rövid elköteleződést igénylő könyvhöz szottyan kedve. Egy rövid könyv pedig nem jelenti azt, hogy ne tudná adott esetben ugyanúgy - vagy épp még jobban - beszippantani az embert, mint egy ezeroldalas féltégla.

14 érdekes könyvújdonság júniusra

Végre megnyitottak a könyvesboltok, itt a nyár - legalábbis valami olyasmi -, én pedig örömmel számolok be a mostanában megjelent, illetve hamarosan érkező izgi könyvújdonságokról. Merthogy szerencsére akad néhány érdekesnek ígérkező friss megjelenés, legyen szó krimiről (például a Fekete vízililiomok szerzőjének új regényéről), könnyed nyári olvasmányról, súlyos témákról, humorról, karanténnaplóról, diktátorokról, vagy éppen híres művészekről - de még egy új Feldmár kötetnek is örülhetünk.

Az alábbi gyűjtésem tehát elég vegyesre sikeredett, így bízom benne, hogy (majdnem) mindenki talál egy-két (vagy akár több) olyan darabot, amely mintha csak egyenesen hozzá szólna.