Semmi sem az, aminek látszik | Samantha Hayes - Míg enyém leszel

Samantha Hayes – Míg enyém leszel

[Until You’re Mine]

A pszicho-thrillerek egyik szépsége az, hogy elképesztően hamar képesek magukkal ragadni, és a könyvhöz szegezni az embert. Ha valaki átmenetileg olvasási válsággal küzd, akkor tuti a műfajból ajánlanék neki könyvet. 

Ezzel együtt a Míg enyém leszel mégsem az a kategória, ahol az ember csak úgy kapkodja a fejét, hogy aztamindenségit, most meg mi történik. Legalábbis nagyjából úgy a háromnegyedéig nem az. Ott azonban úgy elkezdenek felpörögni az események, hogy ettől kezdve azért tényleg egészen esélytelen, hogy az ember lerakja a könyvet, és csak pislog nagyokat, hogy he?! Ez komoly?

Szóval Hayes szépen bolondot tud csinálni az emberből, de lássuk be: ez többnyire a pszicho-thrillerek elengedhetetlen velejárója.

Mert a történelem ismétli önmagát - és megérdemeljük, ha hagyjuk | George Orwell - Állatfarm

George Orwell – Állatfarm

[Animal Farm: A Fairy Story]

Szégyen és gyalázat! Hogy ezt a könyvet még csak most olvastam először. Na de jobb később, mint soha, ugyebár.

Mi mással is kezdhetném, mint, hogy leszögezzem: ez a könyv kétségtelenül zseniális. Orwell maga is egy zseni, ezt eddig is tudtam, de időnként nem árt azért az emlékeztető.

Valójában nem tudom, mennyire van értelme, hogy erről a könyvről írjak, mert feltételezem, hogy nagyjából mindenki ismeri, de talán egy újabb vélemény nem fog megártani. Esetleg egy figyelemfelhívás azok számára, akik már tervezték az elolvasását, csak aztán feledésbe merült a dolog.

A könyv voltaképp egyfajta tündérmese, ahogy Orwell maga is definiálja, de nem éppen a megszokott értelemben. Mert hát mi más is lehetne beszélő állatokkal a középpontjában? Mégis, itt sokkal-sokkal többről van szó.

Miért olvassunk? #1 - Hogy fejlesszük gondolkodási és véleményalkotási képességünket

Na kérem szépen, ez most egy hirtelen felindulásból született bejegyzés-sorozat lesz, amelynek során több részre bontva igyekszem kifejteni picit bővebben, és persze főként - de nem kizárólag - szubjektív oldalról azt, hogy maga az olvasás, mint tevékenység miért is olyan fontos, miért lenne jó nagyobb hangsúlyt fektetni rá, illetve miért kéne több emberrel megismertetni ennek a szépségeit, és sok-sok pozitív hatását.

Az első részben azzal igyekszem foglalkozni, hogy hogyan fejleszti az olvasás az ember gondolkodását, hogyan segít, hogy képesek legyünk saját véleményt alkotni - legyen szó bármiről.

Kiszámítható, mégis remek | B. A. Paris - Zárt ajtók mögött

B. A. Paris – Zárt ajtók mögött

[Behind Closed Doors]

Mára jöjjön egy újabb pszciho-thriller, már hiányoltátok, ugye? Mert én igen!
A Zárt ajtók mögött nem véletlenül örvend ekkora népszerűségnek: a klasszikus pszichológiai thrillerek minden egyes jellemvonását tartalmazza ugyanis.

 Alapvetően van itt nekünk egy egészen jó – bár lássuk be, nem különösképpen innovatív – alapsztorink, egy kegyetlen, beteg elménk, egy bezárva tartott, megfélemlített nő, és egy meglehetősen elvetemült, a feszültséget jó érzékkel adagoló cselekmény. Mindehhez hozzátartozik, hogy B. A. Paris elképesztően olvasmányosan, és nem túl hosszúra nyújtva, nagyon követhető és logikus módon tálalja mindezt, ergo nagyjából garantált a siker. Mondhatnánk, egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. Nekem pedig most pont egy ilyenre volt szükségem.