A keserédes hangulatú ősz az elmúlás, egyben a megújulás időszaka, ennél fogva különösen alkalmas az elmélyülésre. Éppen ezért egy szívemhez különösen közelálló, és alapvető fontosságú téma kerül középpontba: az önismeret. Úgy gondolom, az önismeret nem egy kipipálható cél, hanem egy életen át tartó folyamat, amely állandó munkát igényel. Egy kikerülhetetlenül fontos alap, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha értelmes életet akarunk élni, hiszen ez az, amire „építkezünk”.
Ahhoz, hogy elfogadjam és szeressem önmagam, szükség van arra, hogy foglalkozzak azzal: ki vagyok én valójában? Hiszen csak úgy élhetek önazonosan, ha tényleg megismerem önmagamat, ha saját magam legjobb barátja leszek, akinek a legjobbat akarom, akiről gondoskodok. Tisztában kell lennem azzal, hogy ki vagyok, ahhoz, hogy tudjam, mi motivál, mi az életfeladatom, mik a saját vágyaim.
