A gyermektelenség ezer arca ✦ Tanács Eszter: Nők gyermek nélkül

Már megint magamra hozom a bajt, hogy ilyen megosztó témával merészelek foglalkozni, ilyenkor mindig akad néhány ember, aki jól megmondja, hogy mit képzelek, hogy ilyesmit „propagálok”. Miközben még mindig egy könyvről beszélünk, amivel lehet egyetérteni, lehet egyet nem érteni, de a felvetés igenis fontos, a téma pedig sokakat érdekel, és - tetszik vagy sem - érint is, tehát tök jó, hogy léteznek ilyen könyvek.

A Nők gyermek nélkül egy riportkötet, amelyben egyrészről különböző nők mesélnek arról, hogy miért gyermektelenek, hogyan élik meg ezt a helyzetet. Köztük vannak olyanok, akik bár nagyon vágynak rá, mégsem lehet valamilyen okból gyerekük, de olyanok is akadnak, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy nem szeretnének gyermeket vállalni. Másrészről a kötet végén különböző szakértők is megszólalnak, amely tovább árnyalja a képet.

A KÖTET REMEKÜL BEMUTATJA, HOGY A GYERMEKTELENSÉGNEK  - LEGYEN AKÁR TUDATOSAN VÁLASZTOTT, AKÁR NEM - PEDIG LEGALÁBB ANNYI ARCA VAN, AHÁNYFÉLÉK MI, EMBEREK VAGYUNK. ÉN SPECIEL ÉPPEN EZÉRT NEM TUDOM TOLERÁLNI AZOKAT, AKIK AZT NEM TUDJÁK TOLERÁLNI, HOGY VANNAK OLYANOK, AKIK SZÁMÁRA A GYEREKVÁLLALÁS NEM AZ ÉLETÜK RÉSZE.

Ami számomra különösen tetszett a könyvben, az pont ennek a sokféleségnek a bemutatása: tényleg ahány ember, annyiféle élettörténet, annyiféle választás. Lehet, hogy valamelyikkel mi nem tudunk azonosulni, de el kell fogadnunk, hogy a gyermekvállalás kérdése az egyik legszemélyesebb, legintimebb döntésünk, amelybe senkinek – ismétlem, SENKINEK – nincs joga beleszólni.

NAGYON ÉRDEKES VOLT LÁTNI, HOGY AZOK, AKIK TUDATOSAN NEM VÁLLALNAK GYEREKET, MENNYIRE KÜLÖNBÖZŐ OKOKBÓL DÖNTENEK ÍGY: EGYESEK NEM TALÁLTAK OLYAN EMBERT, AKIVEL SZÍVESEN VÁLLALNÁNAK GYERMEKET, MÁSOKBÓL A ZSIGERI KÉSZTETÉS HIÁNYZIK, MEGINT MÁSOK NEM TUDJÁK AZOKAT AZ ANYAGI FELTÉTELEKET BIZTOSÍTANI, AMELYEK NYUGODT SZÍVVEL TESZIK LEHETŐVÉ A GYEREKVÁLLALÁST, ILLETVE OLYANOK IS AKADNAK, AKIK A JELENLEGI POLITIKAI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM SZÍVESEN SZÜLNÉNEK, ÉS EGY SZÁMOMRA RENDKÍVÜL ELGONDOLKOZTATÓ ÉRV IS FELMERÜLT TÖBBSZÖR: AZ, HOGY EGYÁLTALÁN LESZ-E A GYEREKEMNEK MÉG JÖVŐJE? AMILYEN MÉRTÉKBEN KIZSIGERELJÜK A FÖLDET, A KLÍMAKATASZTRÓFA ELKERÜLHETETLENNEK LÁTSZIK - SŐT, MÁR EL IS KEZDŐDÖTT.

Az előzőeket olvasva, lehet, hogy Te is egyetértőn bólogatsz, de az is elképzelhető, hogy felháborodva horkantasz, hogy ez mégis mekkora baromság. Nos, bármelyik is legyen, én azt mondom: éppen ezért olvasd el a könyvet. Fontos téma, amely a valamilyen szinten azonosulni tudóknak megnyugvást jelenthet, hogy nincsenek egyedül, a szkeptikusok számára pedig rávilágíthat arra, amit nem tudnak megérteni, elfogadni. Ergo: a kötet a nézőpontok árnyalásával közelebb hozza egymáshoz az embereket, amelyre manapság azt gondolom, hogy igen nagy szükség lenne...

 „Mert kell, hogy megismerjük ezeket a történeteket. Hogy ne higgyük, annak, aki nem vállal gyereket, annak könnyű. Hogy ne ítélkezzünk róluk, hanem próbáljuk megérteni, mert a(z) (mai) elvárásoknak mernek, mertek nemet mondani. Hogy van, volt bátorságuk kimondani, nekem ez nem való. Nagy bátorság ugyanis bevallani: nem tudok vagy nem akarok gyereket hozni erre a világra. Jobb, mint elvtelenül világra hozni, aztán boldogtalanná tenni, és utólag szembesülni a kudarccal. Vagy, hogy ne higgyük, annak, akinek nem adja meg a sors, hogy gyermeke szülessen, annak vége az életének. (...) És mi lehetne nagyobb bátorság annál, hogy gyermeket vállalj, ha nem az, hogy mersz nem vállalni?”

Részlet Péterfy-Novák Éva utószavából 

4.5/5

➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊