Megan Miranda – Minden eltűnt lány
[All the Missing
Girls]
Megan Miranda aztán feladja a leckét a Minden eltűnt
lánnyal, még egy gyakorlott krimi/thriller-rajongónak is.
A könyv ugyanis nem
csupán amolyan pszicho-thrilleresen agyafúrt, hanem erős
koncentrációs képességet is igényel az olvasó részéről - hiszen nem pusztán a cselekménye
összetett, hanem még az idősíkokban is többszörösen összevissza ugrálunk. Na de
aggodalomra semmi ok, van ám benne logika, ámbár kétségtelenül jelent némi
kihívást, meg kell érte dolgoznunk, nem kínálja magát tálcán a megoldás.
Hogy is van ez akkor? Úgy, hogy az írónő a feje
tetejére állította a történetmesélést. Elindulunk normális idősíkban, majd
paff, megfordítja az egészet, és visszafelé fejti ki a történetet, a végéről a
kezdetek felé haladva, hogy aztán könyv utolsó oldalain ismét visszatérjünk a
normál kerékvágásba.
A történet középpontjában két eltűnt lány áll. Az egyik
azonban tíz éve tűnt el, a másik pedig csak akkor, amikor főszereplőnk, Nicolette
Farrell visszatér otthonába, egy tipikus amerikai kisvárosba, ahol mindenki
mindenkit ismer, és imádnak pletykálni az emberek.
Miután tíz évvel ezelőtt eltűnt Nic legjobb barátnője,
a lány fogta magát és az egész addigi életét otthagyva egyszerűen elment
otthonából. Azóta is próbálja elnyomni magában a történteket, alig-alig tartja
a kapcsolatot bárkivel régi életéből, igyekszik felépíteni egy új életet, egy
új Nicolette-et. Úgy tűnik, egész sikeres ebben: nagyvárosi, mondhatni
kozmopolita lány lett belőle, tehetős ügyvéd vőlegénnyel az oldalán, és
méregdrága gyémánttal az ujján. Igaz ugyan, hogy barátai nem igen maradtak,
csak felszínes kapcsolatokat ápol, de hát kit érdekel - gondolja könnyelműen.
Igen ám, de nem húzhatja többé a dolgokat, vissza kell térnie otthonába, hogy
bátyjával elrendezzenek néhány ügyet apjuk házával kapcsolatban.
A visszatérés pedig visszahozza az emlékeket.
Szembesülést jelent. Nic hiába próbál menekülni, amikor váratlanul eltűnik még
egy lány, már tudjuk, hogy itt nem akármiről van szó. Újra felszínre kerülnek a
régi sebek, újra át kell élni az egész borzalmat, hogy aztán talán végre tíz
évvel később megoldódjon az első eset is.
A történet maga elképesztően komplex, nagyon oda kell
figyelnünk, hogy ne vesszünk el, tehát komoly munkát igényel az olvasó részéről
is, de megéri. A végén ugyanis minden értelmet nyer, és rájövünk, hogy Megan
Miranda az orrunknál fogva vezetett minket. Ez tényleg pszicho-thriller a
javából. Összetett, kegyetlen, lélekben vájkálós. Nagyon sokszor nem tudjuk,
hogy mi történik éppen, hogy lyukadtunk ki ide, mit fog ebből kihozni az írónő,
de egyet se féljünk, nem szabad leakadni ezeken, csak olvassunk figyelmesen, és
eljön a megváltásunk: a pillanat, amikor összeállnak a mozaikdarabkák egy kerek
egésszé, és a homlokunkra csapunk, hogy na
basszus, ez igen!
A könyvet elsősorban azoknak ajánlom, akik járatosabbak
a thrillerek világában, és szeretik az elgondolkodtató, összetett, bonyolultabb
sztorikat, valamint akik nem riadnak vissza a regény meglehetősen eredeti, ám
éppen ezért nehezített szerkezetétől. Ja, és egy tipp: érdemes olyankor olvasni
a könyvet, amikor több időt tudunk rászánni, egyben ledarálhatunk egy-egy
nagyobb részt, így könnyebb átlátni, kisebb az esélye, hogy elveszítjük a
fonalat.
Egyébként a regény a maga módján kiemelkedően jó, de
bevallom, nekem mégis hiányzik valami kis plusz a történetből (hiába a hatalmas
csavarok), ami miatt mégsem lett kedvencem. Meg nem mondom, hogy micsoda, mert
akárhogy nézem, nem igazán tudok belekötni, de mégis van valami. Ez persze
könnyedén lehet, hogy csak az én egyéni hülyeségem.
Ami viszont kétségtelen, az az, hogy bizony az írónőnek
is komoly kihívást jelenthetett ezt így átlátnia, amely az olvasó számára sem
kis feladat. Aki könnyed szórakozást keres, az még véletlenül se vegye a
kezébe, ellenben aki némi kihívásra vágyik, annak bátran ajánlom – remek
élményt jelent ugyanis a könyv, a végén pedig úgy fogjuk érezni magunkat,
mintha valami izzasztó logikai fejtörőt oldottunk volna meg.
„Az emberek olyanok, mint a matrjoska babák – a különböző változatok a legújabb verzióban rejtőznek. De mindegyik él belül, változatlanul, csak épp eltűnt szem elől.”
erős 4/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése