2020/03/14

Az ötvenhatos forradalomból egy amerikai kisvárosig ✦ Fábián Janka: A könyvárus lány

Ismerkedésemet Fábián Janka írásaival mi mással is kezdhettem volna, ha nem egy olyan regénnyel, amelynek fókuszában egy megrögzött könyvmoly áll, akivel azt gondolom, az irodalom szerelmesei maradéktalanul tudnak azonosulni. A könyvárus lány nem véletlenül szerepel megjelenése után ilyen rövid idővel máris igen előkelő helyen a könyves sikerlistákon.

Ötvenhatos forradalom, bájos amerikai kisváros, szerelmek és szívfájdalmak, kommunizmus, Kennedy, ruszkik, Coca Cola, ÁVH, kedvesség és bánat – mindez az új Fábián Janka regényben. Szubjektív könyvajánló.

A könyvárus lány tipikusan az a könyv, amit nagyon lehet szeretni, amelyhez alig várjuk, hogy este, egy hosszú nap végén visszatérjünk, és/vagy reggel pár lopott percet szenteljünk neki, mielőtt elkezdjük a napot.


A történet középpontjában a tizenéves Julcsi áll, aki - ki gondolta volna? - igen hamar a könyvek szerelmesévé válik, csak úgy falja a betűket, a ’túl sok könyv’ számára ismeretlen fogalom. (Ugye, mondtam, hogy könnyen fogunk tudni vele azonosulni?) A lány élete azonban csakhamar fenekestül felfordul, az ötvenhatos forradalom kitörése gyökeresen megváltoztatja életét. Sokakhoz hasonlóan ő is menekülni kényszerül, így köt ki végül a lehetőségek hazájában, Amerikában. A megszeppent, angolul egy szót sem beszélő kislány sorsát követhetjük figyelemmel, mindeközben pedig szép lassan felcseperedik. És hogy mi köze van mindehhez egy könyvesboltnak? Anélkül, hogy túl sokat árulnék el, annyit mondok: csodás kis keretet ad a történetnek.

A regény egyfajta keretét a könyvek adják, középpontban egy helyes kis könyvesbolt-teázóval.
(Kép forrása: Unsplash)

FÁBIÁN JANKA KÉTSÉGTELENÜL NAGYON ERŐS HANGULATFESTÉSBEN, SZÓ SZERINT ELVARÁZSOLJA AZ EMBERT, MÉG AKKOR IS, AMIKOR A TÖRTÉNET KIFEJEZETTEN KOMORRÁ VÁLIK. MERT BIZONY EZ IS HELYET KAP A KÖNYVBEN: A BÁJOS ATMOSZFÉRA IDŐNKÉNT EGÉSZEN ZORD ÉS SÚLYOS LESZ. UGYANAKKOR A SZERZŐ REMEKÜL EGYENSÚLYOZ VALÓSÁG ÉS FIKCIÓ, KÖNNYEDSÉG ÉS FÁJÓ TÉMÁK KÖZÖTT. MIKOR KEZDENE TÚLSÁGOSAN VALAMELYIK IRÁNYBA BILLENNI, ÜGYESEN VISSZAHOZZA, ÉS FELOLDJA VAGY ÉPP ELMÉLYÍTI A TÖRTÉNETET.

A forradalom véres részletei és az amerikai kisváros, Pine Creek - amelyet olyan csodásan festett le Fábián Janka, hogy szerintem nincs ember, aki ne költözne ide hosszabb-rövidebb időre - bájos hangulata vegyül. Szép metaforája ez annak, hogy Julcsi lelkében is hasonló kettősség dúl: hazájának elvesztése, a magány ugyanúgy jelen van, mint a szárnyait bontogató, a lehetőségektől megrészegült tinédzser optimizmusa.

A Bibliofil Magyar Macskák Társasága is A könyvárus lányt ajánlja.

És mégis, és mégis... Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire szerettem olvasni a regényt, mennyire remek stílusban van megírva, amely magával ragadja az embert, és csak viszi, viszi a távoli Amerikába... Ugyanakkor valahol félúton azt éreztem, hogy nem igazán tartunk sehova. Vannak fordulatok, történnek dolgok, a jellemfejlődés sem hiányzik. És ennek ellenére, egy icike-picike hiányérzet csak felütötte a fejét. Egy érzés, amikor benned van, hogy ez akár a legkedvesebb olvasmányaid közé is bekerülhetne – de mégis elsurran ennek lehetősége. Hajszál híján.

A regény elég masszív függővéggel ér véget, amivel nekem alapvetően nincs problémám, ha nem azt érezném, mint amikor a filmeket a legizgibb rész kellős közepén, nem ritkán egy mondat közben szakítanák félbe reklámmal. Egyébként nagyjából itt is ez történik: egy jelenet kellős közepén ér véget a könyv. Természetesen folytatása lesz majd, de az ilyenektől én szimplán falra tudok mászni, az a helyzet. A függővéget is lehet „szépen” csinálni – ez számomra nem annak az esete.

Fábián Janka csodásan festi le az amerikai kisvárosi hangulatot az '50-es évek végén, '60-as évek első felében.
(Kép forrása: Unsplash)

A kemény kettő darab negatív kritikámtól függetlenül egyébként szívből tudom ajánlani a regényt mindazoknak, akiket lázba hozott a téma, mert valóban kifejezetten remek kis olvasmányélmény, elvarázsol, beszippant, legszívesebben le se tenné az ember. Én pedig – dacára annak, hogy mérges vagyok a hatásvadász, hirtelen vége miatt – izgatottan várom a következő részt. Nyilvánvalóan remek fogás egyébként így félbehagyni, mert nincs az az ember, aki ezek után ne vetné rá magát a folytatásra, amint megjelenik.


„A hideg, esős időben Julcsi alig várta, hogy odaérjenek a könyvtárhoz, és végre bekuporodhasson egy sarokba az aktuális könyvével a kezében. A metsző szél ellen védekezve, a fejét lehajtva, a talpuk alatt tocsogó, lehullott leveleket nézte, és csak akkor pillantott fel, mikor mindössze pár lépésre voltak az épülettől. Az ablakokon hívogató, sárgás fény szüremlett ki a szürke utcára, és amikor beléptek, a kislány orrát rögtön megcsapta a jól ismert, varázslatosan fűszeres és fanyar könyvillat, amitől menten sokkal jobban érezte magát az átázott cipője és az esőtől lucskos, homlokára tapadó haja ellenére.”

4.5/5


➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése