Ha nem hiszitek, csekkoljátok. Meg amúgy is.
Egy közép-vietnámi város szállodai könyvtárában bukkantam a kötetre. Hetek óta nem olvastam semmit, csak egy lélektelen útikönyvet.
Már magamat is lélekvesztettnek éreztem, egy különleges országban, mégis reményvesztetten, amikor belekezdtem ebbe a regénybe. Egy ültő helyemben olvastam végig. Olyan volt, mintha élet érkezne az egyszerű, ámde minden mozzanatában pontos szövegből.
Egy vietnámi falucskában vagyok, egy kisfiút követek, amint ismerkedik a világgal, ismerkedik önmagával. És visz a főszereplőm épp annyi Vietnámot mutatva meg, amennyit szívesen olvasunk, és épp annyit mutatva meg emberségből, igazságból, életből és halálból, amennyit kell.
Saját belső Vietnámunkba visz el, önmagunk belső útjaira, érzékeny figyelemmel. Aki ezt a könyvet elolvassa, kicsit biztos másmilyen lesz, pontosabban fogja tudni, mi fontos és mi nem, pontosabban fogja tudni, kicsoda ő. Jöttem el a szállodából, a portán visszaadtam a kötetet, a recepcióslány boldogan kérdezte, hogy tetszett, mert ez az ő kedvenc könyve, mint annyi más vietnáminak és világszerte sokaknak.
Háy János
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Varjú: félig gyógyító, félig szemfényvesztő csaló, aki nem akart mást, csak segíteni két kisfiúnak, akik elveszítették az édesanyjukat. El is repült Londonba, és megígérte a fiúk apjának: velük marad, amíg szükség lesz rá. A kétségbeesett férfi szép lassan megszokta, hogy a Varjú mindig ott van velük. Amikor esznek, amikor alszanak, amikor az apa Ted Hughesról szóló könyvét írja, és minden pillanatban, amikor fiaival együtt azért küzd, hogy formát adjon az alaktalan fájdalomnak, ami az életükből lett, és minden nap egy kicsit elviselhetőbb legyen az előzőnél.
Max Porter három szólamban – az apa, a fiúk és a Varjú hangján – mesél a gyászról, a fájdalomról, az elfogadásról és a továbblépésről. Hatalmas kritikai visszhangot kiváltó első kötete bravúros nyelvi játékokban gazdag, megrázó és meglepő kisregény.
Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit – többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit – felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan?
Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.
A Mellettem elférsz és a Vera szerzője ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez.
Négy felkavaró történet a jelenből
Cory Doctorow az amerikai sci-fi-közösség egyik legnevesebb tagja, legfontosabb aktivistája és technológiai látnoka. Közel húszéves írói pályája számos felejthetetlen és elgondolkodtató történetet eredményezett, és ezekért több irodalmi díjjal is kitüntették. A legújabb, Radikálisok című kötetében négy kisregényt olvashatunk tőle, melyekben mesterien játszik a sci-fi eszköztárával, és tűéles képet fest napjaink Amerikájáról.
Az Engedélyezetlen kenyér a bevándorlásról és a mérgező társadalmi-gazdasági rétegződésről szól, valamint egy fiatal nő veszélyesen törvényellenes elhatározásáról, hogy megjavítsa az elromlott kenyérpirítóját. A Mintaszerű kisebbségben egy szuperhős a saját súlycsoportján túl találja magát, amikor szembenéz a rendőrséget és az igazságszolgáltatást behálózó korrupcióval. A kötet címadó története egy elkeseredett férj, egy darknetfórum és az USA egészségügyi rendszere ellen való erőszakos felkelés krónikája. S végül, A Vörös Halál Álarcában egy milliárdos túlélő és a követői megpróbálnak elrejtőzni a világ elől, miközben a társadalmi rend mindenhol összeomlik.
Egy nő megállíthatatlan hajszája a Kaliforniai Gyilkos után
Egy rejtélyes és erőszakos bűnöző ötven betöréses nemi erőszakot követett el és legalább tíz embert gyilkolt meg Kalifornia különböző városaiban az 1970-es évek végétől több mint tíz éven át.
A Kaliforniai Gyilkosnak nevezett pszichopata ragadozó titokban figyelte meg kiszemelt áldozatait: tökéletesen ismerte a szokásaikat, a napirendjüket, majd a kertvárosi házakba behatolva éjszaka, váratlanul támadta meg őket. Maszkban, gyakran félmeztelenül, kést szorítva a torkuknak. Miközben a fejlődő Kaliforniában modern lakóparkok épültek, a sorozatgyilkos a hálószobák démonává vált, a legjobb detektívek és rendőrök mégsem tudták azonosítani és elkapni. A támadások végül abbamaradtak, a gyilkos pedig hosszú időre eltűnt az éjszakában…
Három évtizeddel később Michelle McNamara bűnügyekkel foglalkozó újságíró eredt az elkövető nyomába, megszállottan kutatott és publikált az ügyről, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak. McNamara azonban váratlanul meghalt, mielőtt befejezhette volna a könyvet, így végül nem élhette meg a gyilkos letartóztatását sem, amihez közvetetten maga is hozzájárult.
Az Eltűnök a sötétben egyszerre izgalmas nyomozás és pillanatkép egy korról. Miközben eleven prózája elkíséri az olvasót Kalifornia utcáin a gyilkos nyomában, érzékenysége révén megismerjük az áldozatokat, a családi traumákat, a rendőröket, valamint betekintést nyerünk a nyomozás részleteibe, eredményeibe és zsákutcáiba. Megérthetjük, hogy az eset miként változtatta meg a modern bűnüldözést.
La Bestia – A Szörnyeteg. Így nevezik Mexikóban azokat a tehervonatokat, amelyek tetején az elviselhetetlen szegénység, vagy a drogkartellek, vagy épp saját bűnös múltjuk elől menekülve tömegek utaznak Közép- és Dél-Amerika országaiból az Egyesült Államok, „Amerika földje” felé. A „piszkos Amerikából” egy jobb helyre, amelynek persze szintén megvan a maga mocska – például épp a bevándorlók ellen felszított gyűlölet formájában.
Több ezer kilométeres útjuk során a menekülő embereket szinte kivétel nélkül kifosztják, váltságdíjat remélve foglyul ejtik, a nőket megerőszakolják – a Mexikót behálózó nagy hatalmú kartellek mindenütt ott vannak, és nekik az emberélet olcsó.
Lydia soha nem gondolta, hogy belőle is „migráns” lesz: Acapulco városából való, jómódú, középosztálybeli mexikói nő, akik nyolcéves kisfiával, Lucával együtt mégis a La Bestián, majd a hírhedt Sonora-sivatagban, egy embercsempész vezette csapatban próbálja elérni az ígéret földjét, a határfalon túli Egyesült Államokat. Ha nem sikerül, mert valaki felismeri vagy elárulja őket, és üldözőjük rájuk talál, a biztos halál vár rájuk. Csak a Gondviselésben, avagy a földönfutókat segítő, jólelkű emberekben bízhatnak.
A sors szörnyű fintora, hogy egy megnyerő modorú, irodalom- és operakedvelő, a kislányáért rajongó ember elől kell menekülniük – olyasvalaki elől, aki szereti Lydiát. Hogyan lehetséges ez?
Felejthetetlen olvasmány, szenzációs irodalmi kirakó, amely akkor válik igazán ördögivé, amikor az író az utolsó darabot is a helyére illeszti.
1999-ben, három kultuszregénnyé vált művel a háta mögött a híres író, Nathan Fawles végleg leszámol az írással, és visszavonul a Földközi-tenger partvidékének közelében fekvő, csodálatos és vad Beaumont-szigetre.
2018 ősze. Fawles az elmúlt húsz évben egyetlen interjút sem adott. Regényei azonban változatlanul rabul ejtik az olvasókat. Mathilde Monney, egy fiatal svájci újságírónő a szigetre utazik, hogy megfejtse a titkot.
Ugyanaznap egy női holttestet sodor partra a víz, és a hatóságok megtiltják a ki- és beutazást a szigetre. Veszélyes párharc kezdődik Mathilde és Nathan között, ahol néma igazság és makacs hazugság áll szemben egymással, a szerelmet és a félelmet pedig csak egy hajszál választja el egymástól…
Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről. A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak.
A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.
A rajongók millióit világszerte meghódító Éjszakai cirkusz szerzője egy titkos föld alatti világban játszódó, kortalan szerelmi történettel tér vissza, melynek a szereplői kalózok, festők, szeretők és hazugok, valamint egy gyönyörű, csillagtalan tenger.
Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.
Ezen a helyen elveszett városok vannak, és szeretők lakják, akik az idő határait átlépve az ajtórések alatt csúsztatják be egymásnak a leveleiket, miközben a halottak elfeledett történeteket suttognak. Zachary megismeri az őrzőket, akik nagy áldozatot hoztak azért, hogy megvédjék ezt a világot, akik feláldozták a szemük világát és a nyelvüket, hogy megóvják az archívumot. És találkozik azokkal is, akik el akarják pusztítani. Összefog Mirabellel, a hely elszánt, rózsaszín hajú védelmezőjével, és Doriannel, a jóképű, mezítlábas férfival, majd bejárja a kanyargós alagutakat, a félhomályos lépcsőket, a zsúfolt báltermeket és a varázslatos világ édes ízű tengerpartjait, közben pedig ráébred, hogy mit is kell tennie. Nemcsak abban a rejtélyes könyvben, hanem a saját életében is.
Erin Morgenstern új regénye arannyal átszőtt fantázia, ami végig azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent valójában a történetek ereje. A Csillagtalan Tenger egy könyvrajongókhoz írt szerelmes levél. Álomszerű és nyugtalanító, tele érzelmekkel, rejtéllyel és szenvedéllyel.
Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként, Macondo, Aureliano Buendía ezredes vagy épp Santiago Nasar megalkotójaként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt.
Az évszázad botránya című, magyarul eddig sosem publikált kötet páratlan újságírói örökségének állít emléket, és az 1950–1984 között keletkezett cikkeiből válogat.
Az ötven írás a García Márqueztől megszokott feltartóztathatatlan elbeszélői lendülettel vezet el a barranquillai évek szárnypróbálgatásaitól a nemzetközi hírnévig.
Cikkeiben Pablo Escobar újságírókat terrorizál, a pápa szabadságra megy, a levelek pedig soha nem érnek célba.
Hogyan vezet sikerhez a kitartás és a lelkesedés
Mi a kiemelkedő teljesítmény titka? Miért vallanak egyesek kudarcot, mások pedig miért sikeresek? Angela Duckworth amerikai pszichológus megmutatja, hogy a titok nyitja az ún. Grit-hatás. Ez az erő akkor lép működésbe, ha az elszántság, a kitartás, az állhatatosság és a szenvedély hosszú távú célokkal párosul.
Legyen szó diákokról, sportolókról, zenészekről, cégvezetőkről, alkotóművészekről vagy bármilyen egyéb hivatásról, a grit felfedezhető minden nagy teljesítményt elérő ember életútjában. A szerző saját személyes élettörténetét felhasználva kutatási eredményekkel és érdekfeszítő esettanulmányokkal mutatja be, hogy alapvetően nem a szerencse és a veleszületett tehetség határozza meg lehetőségeinket és teljesítményünket. Sokkal fontosabb tényező az akaraterő, a kitartás és az állhatatosság. A tehetséggel szemben ráadásul ezek fejleszthetők.
• Miért számít kétszer annyit az erőfeszítés, mint a tehetség?
• Hogyan hozhatjuk működésbe a Grit-hatást az IQ-nktól és a körülményeinktől függetlenül?
• Hogyan élvezhetjük egy életen át mindazt, amit csinálunk?
• Hogyan válhat a gyakorlás szenvedés helyett örömforrássá?
• Mi tesz jót a gyereknek: a szerető támogatás vagy magas elvárások?
Angela Duckworth könyve megmutatja, hogyan győzhetjük le saját korlátainkat, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobb teljesítményt, és miként emelkedhetünk ki az átlagból.
A felnőttkor küszöbén állsz, ragyogó nyár van, és látszólag minden olyan, mint máskor. De tudod, hogy közeledik a katasztrófa. Négy hét és öt nap múlva egy üstökös csapódik a Földbe, amit senki sem fog túlélni. Elvégezték az utolsó számításokat, nem maradt semmi kétség.
Mihez kezdesz a hátralévő időddel? Kivel szeretnéd tölteni az utolsó pillanatokat? Milyen érzés percre pontosan tudni, hogy mikor halsz meg? Mennyit ér egy emberélet ilyen körülmények között?
Az Amíg élünk története egy olyan világban játszódik, amelynek meg vannak számlálva a napjai. A főszereplője két magányos tinédzser, akiket egy tragédia hoz össze. De vajon választ kapnak a kérdéseikre, mielőtt elfehéredik az ég, és elpárolognak a tengerek?
18 és 32 év közötti hölgyeket keresünk, akik részt vennének egy kiváló New York-i pszichiáter vezetésével lefolytatandó, etikával és morállal kapcsolatos felmérésben. A résztvevőket bőkezűen megjutalmazzuk. Garantáljuk a névtelenséget. További információért, kérjük, telefonáljon!
Az állandó pénzszűkében lévő 28 éves Jessica Farris számára egy hazugságot is megér, hogy bekerüljön az 500 dollárral kecsegtető pszichológiai kutatásba. A titokzatos és karizmatikus dr. Shields lehetőséget lát benne, így a kísérlet gyakorlati síkon folytatódik – természetesen magasabb fizetségért cserébe. Jessicának hamarosan azt is megszabják, milyen ruhákat hordjon, hogyan viselkedjen, és lassacskán azt sem tudja, hogy mi a valóság és mi a manipulatív kísérlet. A paranoia fogságában vergődő lány nyomozásba kezd, hogy kiderítse a pszichiáternő valódi célját és a titokzatos 5. számú alany sorsát.
Az …és én téged el nem hagylak íróinak új regénye letehetetlenül fordulatos pszichológiai thriller az emberi kapcsolatok mélyén rejlő sötétségről.
Egy háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak.
Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a szobája ajtaját is beszögezi, hogy távol tartson mindenkit. Csak anyjuk hisz benne, hogy ők hárman egyszer újra közel kerülhetnek egymáshoz. A fény családja vagyunk, ismételgeti konok meggyőződéssel.
Ám a család otthonában egyelőre a sötétség az úr; beszivárog a lakás zugaiba, a lelkek legmélyére. A hármukat elválasztó csend áttörhetetlen fallá szilárdul. Ellen tudja, hogy mindennek ő az oka, hiszen apja halála az ő lelkén szárad. Ő imádkozott a haláláért. És Isten meghallgatta a fohászát. Ellen meggyőződése szerint ő és Isten tehetnek róla, hogy kisgyerek korának boldogsága örökre elveszett. Pedig Ellen kétségbeesetten vágyik rá, hogy újra szerethessen, és újra szeressék.
Vajon a család, az anya és két gyermeke képes lesz-e rá, hogy ismét megtalálják az egymáshoz vezető utat, és új életet kezdjenek a múlt romjain?
Az Isten hozott Amerikában felkavaró, kegyetlen, katartikus erejű történet egy különleges kislányról, aki azzal az egyetlen eszközzel válaszol az őt sújtó traumákra, amely megmaradt neki: a hallgatással. A minimalizmusával mégis hatalmas érzelmi hatást elérő regényben összecsúszik a múlt és a jelen, az emlékek és a valóság, az élők és a holtak világa. Az olvasó döbbenten és borzongva figyeli, hogy a tizenegy éves gyerek a maga választotta csendben megtalálja-e az erőt, a léleknek azt a szabadságát, amellyel megszabadulhat sötét titkától, és újra visszatérhet az életbe, kijöhet a fényre.
12 bűnügyi eset
Az alvilág ügyvédjének igaz történetei
Mi az igazság? Mi a valóság? Hogyan lettünk azok, akik vagyunk?
Ferdinand von Schirach legújabb, Büntetés című könyvében tizenkét bűnügyi történetet ismerhetünk meg, amikben ismét a bűn és bűnhődés örök témája kerül előtérbe. A védőügyvédként is praktizáló szerző hitelesen tárja elénk, milyen nehéz igazságot tenni, és mennyire elhamarkodottan aggatjuk valakire a „jó" vagy „rossz" jelzőt.
Ferdinand von Schirach soha nem ítélkezik. Nyugodt, távolságtartó derűvel és együttérzéssel teli hangon mesél magányról, a boldogság és kudarc keresésének furcsa módjáról. Igaz történetei rólunk szólnak.
Ferdinand von Schirach ismert emberek, politikusok és az alvilág védőügyvédjeként szerzett hírnevet. 2009-ben jelent meg első könyve, amelyben tizenegy filmszerűen pergő, különleges narrátori hangon előadott jogi esetet válogatott össze saját praxisából. A Bűnös? sikere után 2010-ben napvilágot látott a második kötet, így a szerző rövid időn belül az Ártatlan? újabb meglepő bűnügyi eseteivel Európa-szerte híres íróvá vált. Prózája irodalommá tette a büntetőeljárást, történeteit szikár líraiság, filmszerűen felvillanó jelenetek jellemzik. Tömör, száraz elbeszélései hatalmas érzelmi hatást váltanak ki az olvasókból szerte a világon.
Rongybaba-sorozat 3.
Egy bezárt szoba.
Egy holttest.
Egy sírba vitt titok.
Amikor a nyugalmazott rendőr őrmestert, Finlay Shaw-t holtan találják egy bezárt szobában, mindenki elkönyveli, hogy öngyilkosság történt. A kegyvesztetté vált William „Wolf” Fawkes nyomozó azonban másra gyanakszik.
Korábbi társával, Emily Baxter nyomozóval és Edmunds magánnyomozóval közösen Wolf kutakodni kezd Shaw múltjában. Vajon tényleg olyan feddhetetlen volt, amilyennek hitték? Vagy mégis folt esett a becsületén?
Ám nem mindenki örül Wolf visszatérésének, és ahogy nyomozása során egyre sötétebb titkokra derül fény a rendőrségi korrupcióról, úgy sodorja magát egyre nagyobb veszélybe. Hamarosan már nemcsak a karrierje forog kockán, hanem a hozzá legközelebb állók élete is…
Humoros, érzékeny, szívmelengető történet egy idős úrról és egy fiúról, akiket nemzedékek választanak el egymástól, a jövőjük mégis közös lehet.
Noah Selvaggio nyugdíjas vegyészprofesszor magányosan éldegél New Yorkban. Szülővárosába, Nizzába készül, hogy megünnepelje nyolcvanadik születésnapját. Gyerekkora óta nem járt Európában, csak az édesanyjától örökölt fotók őrzik a II. világháborús történelmi múlt és a családi legendák titkait.
Telefonhívást kap a gyámügyi hivataltól: ő a legközelebbi rokona a tizenegy éves unokaöccsének, Michaelnek. A fiú apja nemrég meghalt, az anyja börtönben ül, ha Noah nem vállalja a felügyeletét, kénytelenek nevelőintézetben elhelyezni. Noah kötelességtudatból beleegyezik, hogy magával vigye a fiút a nizzai vakációra.
Sok minden megváltozott ebben a híresen elbűvölő tengerparti Mekkában, amelyben még mindig kísértenek a náci megszállás emlékei. A különös duó, amely egyszerre szenved a jet lag-től és a kulturális sokktól, hol a modern tömegkommunikáció eszközeivel, hol az idősek bölcsességével próbálja kinyomozni a múltat és megtanulni egymás nyelvét.
A szoba szerzőjének új könyve.
Oliver Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig.
Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit.
Életképek
Luk Van Haute munkája sokkal több, mint úti kalauz. Úgy mutatja be Japánt, ahogyan a turisták vagy akár az ország szerelmesei soha nem láthatják: a mindenki számára elérhető turisztikai látványosságok helyett a japánok mindennapi életébe ad betekintést. Ezáltal sokkal összetettebb és igazabb képet kapunk az országról. A befogadhatatlan egész helyett a jelentőségteljes részletekre összpontosít, és egy ismerős, barát, családtag, munkatárs, netán egy híres énekes vagy színész életén keresztül tárja elénk az eseményeket, amelyekről mi csak a hírekből, újságcikkekből vagy éppen egy Wikipédia-szócikkből értesülünk.
Milyen az élet az amerikaiak által megszállt Okinaván? Hogyan vészelték át a cunamit a fukusimai katasztrófa során a partvidéken lakók? Mennyire nemzeti sport a szumó, amelynek legnagyobb alakja Ivan Borisko volt – míg rekordjait meg nem döntötte Mönhbatín Davádzsargal?
Van Haute úgy bontja le az előítéleteinket, hogy megmutatja, hogyan porladtak szét a sajátjai, amikor beköltözött egy csótányoktól hemzsegő, kóbor macskákkal teli tokiói diákszállóba, amelynek környékét melegbárok, páncélozott járművekről üvöltöző szélsőjobbos fanatikusok és a szaringázzal több ezer embert megmérgező Aum szekta tagjai színesítették.
Westville a világ legunalmasabb kisvárosának látszik – ám a hegyekkel övezett vidék tele van rejtélyekkel. Az egyik legnagyobb talány a város körüli erdőben élő Wilde, akit harminc évvel korábban, gyerekként magára hagyva találtak a fák között. Az immár felnőtt férfi azóta sem tudja, hogyan került az erdőbe, és kik lehetnek a szülei. Szinte természetes, hogy amikor a városban eltűnik egy középiskolás lány, hozzá fordulnak segítségért, és Wilde egyetlen barátja, egy hetven körüli sztárügyvéd, Hester Crimstein is bekapcsolódik a nyomozásba. Hamarosan a város leggazdagabb családjából is nyoma vész egy fiúnak. Majd érkezik egy zsaroló levél.
Ahogy múlt és jelen eseményei felkavarodnak, a mind rejtélyesebb ügybe egy gátlástalan elnökjelölt, egy mindenre elszánt környezetvédelmi aktivista, néhány kegyetlen középiskolás és egy nyugdíjas katonatiszt is belekeveredik. Wilde pedig rájön: ha meg akarja találni a lányt, a város féltve őrzött titkainak kell utánajárnia – mielőtt még túl késő lenne megfejteni őket…
Az Eltűnök a sötétben nagyon megtetszett, köszi, ment is a listámra.
VálaszTörlés