Legutóbb még tavaszköszöntöttem, most meg máris nyakunkon a nyár, én pedig rendkívül trehány módon több mint két hónapja nem frissítettem a blogot. Szóval mondhatni, időszerű. Az évszakbúcsúztatás oka pedig igen egyszerű: már megint egy rakat izgalmasnak ígérkező könyvújdonság jött velem szembe, ami kellően megfelelő indok számomra egy évszakbúcsúztató könyvújdonság-ajánló összerakásához. Szokás szerint igyekeztem különböző hangulatokat, műfajokat és kategóriákat összegyűjteni, a jópofa macskás könyvtől elkezdve - ki nem hagyhattam -, a habkönnyed cukrászkrimin, a húszas évek éjszakai életének izgalmain és gótikus-misztikus rejtélyes történeteken át, egészen a bántalmazás különböző formáit középpontjába állító, felkavaró kortárs szépirodalomig.
Kate Atkinson: A léhaság szentélyei
1926. Az ország még mindig próbál magához térni a háború után, London szédítő éjszakai élet központjává válik. A Soho klubjaiban egymást érik a sztárocskák, külföldi előkelőségek és a gengszterek. A lányoknál egy tánc ára egy shilling.
Ebben a csillogó
világban Nellie Coker a királynő, aki könyörtelen ambícióval igyekszik
előmozdítani hat gyereke boldogulását. Sikerével óhatatlanul ellenségeket is
szerez, fenyegetések sorával kell szembenéznie. A Soho a felszínen harsány
vidámságot áraszt, a mélyben azonban sötét szándékok munkálnak. A város, ha az
ember nem vigyáz, bárkit elveszejt.
Kiss Judit Ágnes: Egy nőalak szürke
kontúrja
Vajon mi marad egy tizennégy éves kislány életéből, miután nevelőapja megerőszakolja és az anya védelme helyett annak cinkosságával szembesül? Hogyan bírható ki a fájdalom, és élhető túl az árulás?
Kiss Judit Ágnes kendőzetlenül és hideg pontossággal tárja fel a Ginát ért valamennyi megsebzést: a nevelőapa agresszivitását, a test riadt elidegenedését és félelmét, a házastársi és spirituális bántalmazás valamennyi árnyalatát. A szerző úgy vezet végig a pokol bugyrain, hogy közben szorosan fogja a kezünket, és a fojtott levegőjű sorok egy pillanatra sem eresztenek.
A szerző számos gyerekkönyv írójaként már bizonyított, ez a regénye pedig
sűríti mindazt a mély belátást, amit a gyereklélekről megtapasztalt: bármit
(majdnem bármit) ki lehet bírni, ha van egyetlen ember, aki hisz nekünk, aki
megtart, amikor zuhanunk, és akibe kapaszkodva képessé válhatunk a
szembenézésre.
Katy Hays: A kolostor
Ann Stilwell nyárra jön New Yorkba, hogy asszisztensként dolgozzon a Metropolitan múzeum kurátora mellett. De aztán úgy alakul, hogy a „Kolostorba” osztják be, ebbe a kerttel körülvett gótikus múzeumba, amelyben középkori gyűjtemény található, és egy csapat kutató, akik a jóslás történetét tanulmányozzák.
Ann mindent
megtenne, hogy szabaduljon fájdalmas múltjától, ezért örömest beleássa magát a
kutatóknak a jövendőmondás eredetéhez fűződő, extravagáns elméleteibe.
Tudományos kíváncsiságnak indul, de hamar megszállottság lesz belőle, amikor
Ann felfedez egy 15. századi tarot kártyapaklit. Lehetséges, hogy ez a pakli a
jövendőmondás kulcsa?
A Kolostorban
veszélyes játék zajlik, amelynek a hatalom, a csábítás és az ambíciók jelölik
ki a kereteit. Amikor ez valakinek az életébe kerül, Ann már nem szabadulhat.
Megkezdődik a versenyfutás a válaszokért egy olyan világban, amelyről már nem
tudhatjuk biztosan, ősi vagy modern.
Vincenzo Latronico: A tökéletesség
„Dél után pár órával jelentkeztek a szorongás első kis lökései, amelyek aztán viharrá erősödtek. Eszükbe jutottak a vasárnap zárva tartó szupermarketek, a hívások, amelyeket hétfőn kell lebonyolítani az ügyfelekkel, a héten lejáró határidők. Úgy köszöntek el egymástól, hogy nem beszéltek meg újabb találkozót. Az U-Bahnnal elindultak növényekkel és parkettával teli, két- vagy háromszobás lakásaik felé, már előre érezték a szerotoninszint csökkenését, és meleg fürdőre vágytak. Elküldtek néhány semmitmondó üzenetet, hogy enyhítsék a bűntudatot, amely néhány rossz mondatra, kínos helyzetre visszagondolva támadt fel bennük. Többnyire nem kaptak választ. Lefekvés előtt bevettek két aszpirint, és hétfő reggelre minden elmúlt, vagy majdnem minden, vagy majdnem.”
Az olasz pár,
Anna és Tom a húszas éveikben járnak, és látszólag irigylésre méltó életet
élnek Berlinben. Mindketten a kreatíviparban dolgoznak, és minden napjuk olyan,
mint egy gondosan megszerkesztett Instagram-fotó. Ám ahogy telnek az évek, a
csillogó felszín mögül egyre inkább átsejlik az unalom, a sehová-sem-tartás és
valamilyen megfoghatatlan hiány. A tökéletesség szociografikus pontossággal
megírt regény a globalizációról, a közösségi médiából áradó idill
hajszolásáról, az emigránslét gyökértelenségéről és egy generációról, amely
mindig vár valamire, ami sosem jön el.
Leila Mottley: Éjjeli árnyak
Amerika, mint
tudjuk, a korlátlan lehetőségek országa. De mi van azokkal, akiknek nincsenek
lehetőségeik, akiknek nincs választásuk? Mi történik a kiszolgáltatottakkal, a
védtelenekkel?
Az Éjjeli árnyak a hatalom és korrupció hátborzongató története, amelyet valós
események ihlettek: 2015-ben az oaklandi rendőrség több tagja is kihasznált és
sakkban tartott egy tinédzser korú prostituáltat, majd megpróbálták eltussolni
az ügyet. Leila Mottley ezen bűncselekmény nyomán írta meg első regényét, az
Éjjeli árnyakat, mégpedig a kizsákmányolt, az eseményekkel örvényszerűen
sodródó fiatal lány szemszögéből.Miután apja meghal, anyját pedig egy
rehabilitációs intézetbe zárják, a mindössze tizenhét éves Kiara szexmunkásként
kénytelen dolgozni, hogy ki tudja fizetni a lakbérhátralékot, és gondoskodni
tudjon a bátyjáról és az elhagyatott szomszéd kisfiúról. Egyre mocskosabb
helyzetekbe keveredik, miközben kétségbeesetten próbál ember maradni az
embertelenségben. Keserűen tapasztalja meg, hogy a környezete, a családja, a
barátai, a rendőrség, majd a bíróság is mind-mind igényt tart az idejére, a
testére, a pénzére és a megbocsátásra való képességére.
Leila Mottley ítélkezés nélkül, mély empátiával megírt regénye örök érvényű
mese a kiszolgáltatottságról, az igazságtalanságról és a legsötétebb verem
mélyén is pislákoló reménysugárról. Sodró lendületű, letehetetlen könyv, mely
sokáig kísérti az olvasót.
Emma Straub: Holnap ilyenkor
Mi lenne, ha
elutazhatnál a múltba?
Alice holnap lenne negyven. Aztán reggel felébred, és 1996-ban találja magát. Újraéli a tizenhatodik születésnapját. Nem csak az döbbenti meg, milyen volt a külseje kamaszkorában, nem is az, hogy viszontlátja a fiút, akibe gimiben bele volt zúgva: legjobban az apján hökken meg, aki alig több mint negyvenévesen sármos, energikus. Így, hogy rálát élete további menetére, néhány múltbeli esemény új értelmet nyer. Ha változtathatna valamin, megtenné?
A jelenben, mi
tagadás, nem boldog. Az apja kórházba került, párkapcsolata nincs. Tulajdonképp
semmi vész, de ez így mégsem az igazi. Talán a múltba tett kirándulás segít
rájönni, mi hiányzik?
Djaïli Amadou Amal: A türelmetlen
Három fiatal nő,
három élet, három összekapcsolódó sors. Ramlát elszakítják szerelmétől, hogy
egy apja korú, gazdag férfihoz adják nőül.
Hindou-t alkoholista és drogos unokafivéréhez kényszerítik. Safira, miután húsz éven át szolgálta odaadó feleségként a férjét, kénytelen szembenézni azzal, hogy új asszony érkezik a házhoz.
Felkavaró
történetükön, megrázó tanúvallomásukon keresztül elénk tárul minden brutalitása
annak a világnak, ahol a nők tehetetlen áldozatként tűrésre vannak kárhoztatva,
képtelenek érvényt szerezni jogaiknak, küzdeni az őket ért igazságtalanságok
ellen. Türelem! Ez az egyetlen tanács, amit környezetüktől kapnak, hiszen
elképzelhetetlen szembefordulni az öröktől fogva meglévő hagyományokkal és Allah
akaratával. Ez a három nő mégis megpróbálja.
Djaïli Amadou
Amal többszólamú regénye nyers őszinteséggel mutatja meg, milyen a nők sorsa
Közép-Afrikában. A türelmetlen nem önéletrajzi írás, de a valóság inspirálta, a
szerző saját élete, lánytestvéreinek, barátnőinek, nőrokonainak története.
A nők
bántalmazása, a családon belüli erőszak a világon mindenütt jelen van. Legyen
hangja a „hangtalanoknak”!
Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban
Szokcso tengerparti kisváros Dél-Koreában, az észak-koreai határhoz közel. Az üdülési szezonon kívül néptelen, álmos panzióba egy francia képregényrajzoló érkezik, aki titokzatos személyiségével és szokatlan viselkedésével felkelti a panzióban dolgozó fiatal lány érdeklődését. Különös kapcsolat alakul ki a két idegen között, akik a beszélgetéseik során épp annyit mutatnak meg magukból, hogy elkerüljék a további intimitást.
Miközben számos
részletet tudunk meg a szokcsói halpiac ízeiről és a koreai ételek elkészítésének
technikáiról, a regény csupán félszavakkal, mégis hatásosan érzékelteti a
szereplők érzelmeit, a határvidék fenyegetését vagy a dél-koreai szépségkultusz
visszásságait. Elisa Shua Dusapin regénye feszült, minden érzékre ható mestermű
elhallgatásról, szenvedélyről, kultúrák közötti különbségekről.
Jessamine Chan: Jó anyák iskolája
Frida Liu nem boldogul. Munkahelyi előmenetele nem méltó azokhoz az áldozatokhoz, amelyeket kínai bevándorló szülei hoztak érte. Férjét nem tudja rávenni, hogy szakítson fiatalabb szeretőjével. Frida csak az anya-lánya kapcsolatban tud kiteljesedni, hozni a tőle elvárt tökéletességet. Lehet, hogy a lányán kívül nincs senkije, de neki így is megfelel.
De aztán egyszer
nagyon rossz napja van. Az állam rajta tartja a szemét az olyan anyákon, mint
Frida. Akik a telefonjukat nyomogatják, miközben a gyereket baleset éri a
játszótéren, akik hagyják, hogy a gyerek egyedül menjen haza. Elég egy
pillanatnyi kihagyás, máris állami hivatalnokok sokasága fog dönteni arról,
Fridát is alá kell-e vetni a Nagy Testvér-jellegű intézmény programjának, amely
megállapítja, elég odaadó-e a szóbanforgó anya.
Fridának szembe
kell nézni azzal: elvehetik tőle a lányát. És be kell bizonyítania: a rossz anya
is jó útra térhet. Megtanulhatja, hogyan legyen jó.
Paj Csa: A macskám utál engem
Vannak kis
kedvencek, akik imádják a gazdájukat – és aztán ott van Őfelsége
Ez a pökhendi házi macska elvárja a királyi bánásmódot, és örömmel mutatja meg a „Kölyöknek”, hogy ki a főnök. A szóban forgó Kölyök mindent elkövet, hogy eleget tegyen macskája szeszélyeinek, de erőfeszítéseiért cserébe csak a „Kakilapátolás tábornokává” léptetik elő. Még Bubu Baba, a mopsz érkezése sem képes átrendezni a hierarchiát Őfelsége birodalmában.
A különleges meg
jelenésű kötetben a sokat szenvedett gazdi kalandjait követhetjük nyomon. A
többszörös díjnyertes bestselleralkotó Paj Csa „Macska és kutya” című
képregénysorozata több millió rajongót tudhat magáénak. A macskám utál engem
most végre a magyar olvasók előtt is bemutatkozik.
Ismerd meg
Őfelségét!
Bagó Tünde: Ella háborúja
Történelem és
szerelem a Bodeni-tó mellett.
A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében. A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.
Villájuk
teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve
várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a
nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét
megváltoztatja.
Ella menekül
válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a
bénult, pusztulásra ítélt világban?
Kimberly Brock: Eleanor Dare elveszett
könyve
A világ sorsát
gyakran egy lány kíváncsisága mozdítja előre.
1590-ben angol telepesek tűntek el az észak-karolinai Roanoke szigetéről. Az
„elveszett kolónia” 117 lakosát – köztük sok nőt és gyermeket – sosem találták
meg. Évszázadokkal később, 1937-ben valamivel messzebb egy vésett követ
fedeztek fel, rajta a telepesek vezetőjének lánya, Eleanor Dare üzenetével. Ezt
követően számos hasonló Dare-kő került még elő, ám sokáig kételkedtek a leletek
valódiságában.
Hogy mi történt
Roanoke elveszett kolóniájával, az továbbra is rejtély maradt, de Eleanor Dare
leszármazottai régóta tudják, hogy az igazság nem a kövekben, hanem sokkal inkább
Eleanor naplórészleteket, álmokat és recepteket tartalmazó könyvében rejlik,
amit tizenöt lánynemzedéken keresztül adtak tovább és tovább. Mikor a
tizenhárom éves Alice lenne a soros, az édesanyja tragikus halála megtöri a
láncot, a Dare-kő eltűnik, a könyvben feljegyzett történetek pedig
elhalványulnak az emlékezetben. Alice a második világháború hanyatló napjaiban
fiatal özvegyként azonban váratlanul megörökli a Savannah melletti elhagyatott
családi házat, Evertellt, és ezzel váratlanul visszatér az elfeledettnek hitt
múlt az életébe. Az édesanya az ingatlan eladását tervezi, hogy végleg
megszabaduljon a múlttól és saját tizenhárom éves lánya, Penn jövőjét segítse.
Ám amikor Penn kíváncsisága a család női felmenői, az elhallgatott titkok és a
ház története felé fordul, megtalálják Eleanor könyvét, Alice pedig kénytelen
elszámolni a döntései következményeivel, a szerelemért hozott áldozatokkal és
Eleanor Dare lányainak felelősségével.
Jessa Maxwell: Aranykanál
Az elmúlt tíz évben minden nyáron megjelent hat ámuldozó cukrász Graftonban, ezen az impozáns, fákkal övezett vermonti birtokon, amely nemcsak a „Süteménysütő hét” forgatási helyszíne, hanem arról is nevezetes, hogy itt nőtt fel a tévéműsor híres házigazdája, Betsy Martin, az ünnepelt cukrász.
Egy sor jól
fogyó szakácskönyv szerzője, az „Amerika Nagyija”-ként emlegetett Betsy Martin
az életben nem olyan kedélyes, mint a képernyőn, de ezt az embereknek nem kell
tudni. Mindig is tökéletes teljesítményt követelt, és mosolyogva nyugtázta,
amikor megkapta, de idén valami nem stimmel. Elkezdődik a süteménysütő verseny,
és a dolgok a fejük tetejére állnak. Először úgy tűnik, puszta szabotázsról van
szó: a cukor helyére valaki sót csempészett, a tűzhelyet nagy lángra állítják –
de amikor holttestre bukkannak, mindenki gyanúba keveredik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése