Szavazni márpedig fontos, akkor is, ha épp nincs olyan párt vagy program, amellyel teljes mértékben tudnánk azonosulni. Ne üljetek otthon, éljetek a demokratikus jogotokkal (
Ennek megkönnyítése érdekében álljon itt tehát az én szubjektív listácskám, amelyen a lehető legkülönbözőbb darabok találhatók meg: vannak itt klasszikus regények, tanulmányok, meg mindenféle jóság - egy dologra azért igyekeztem odafigyelni: hogy ezek valóban érdekes könyvek legyenek, amiket öröm olvasni, szórakoztatnak, miközben segítik a véleményformálást, elgondolkozásra késztetnek.
Na lássuk tehát: milyen olvasnivalókból érdemes válogatni még a választások előtt? Szubjektív lista.
KLASSZIKUS
George Orwell // 1984
1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.Anthony Burgess // Gépnarancs
A Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az „agymosástól” sem riad vissza – holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.
Jevgenyij Zamjatyin // Mi
Megelőzte korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett. Jevgenyij Zamjatyin – civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni – megsejtette, hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel. Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát. Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg. Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai. Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet.George Orwell // Állatfarm
Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat egyenlő – érdekesen módosul… 
Értékelésem >>itt<<.
Ray Bradbury // Fahrenheit 451
„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap… Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok…
KORTÁRS
Timothy Snyder // A zsarnokságról
A huszadik században európai demokratikus rendszerek sora roppant össze és vált fasiszta, náci, illetve kommunista diktatúrává. Ezeket olyan párt vagy vezér irányította, aki azt állította, a népét képviseli, a népe hangján szól, megvédi a népét a világméretű külső fenyegetésekkel szemben, és aki a tények rovására a mítoszokat részesítette előnyben. Európa huszadik századi történelme megmutatja nekünk, hogy társadalmak összeroppanhatnak, demokráciák összeomolhatnak, az etikai tartás megtörhet, és hogy egyszerű emberek hirtelen korábban elképzelhetetlen helyzetben találhatják magukat. A jelenben ráismerhetünk a múltra, és ebből a ráismerésből tanulságokat vonhatunk le. Mi ma semmivel nem vagyunk bölcsebbek azoknál a huszadik századi európaiaknál, akik saját szemükkel látták, a demokráciájuk hogyan engedi át a helyét a totalitarizmusnak. Nekünk az az előnyünk, hogy az ő tapasztalataikból tanulva állhatunk ellent, amikor úgy tűnik, a mi rendszerünket éri ilyen fenyegetés.
Most érkezett el erre a megfelelő pillanat.
Értékelésem >>itt<<.
Szamer // Rakka-naplók
Emberség és bátorság a legsötétebb gyötrelemben – egy gyönyörűen megírt és megrajzolt könyvben. Amikor az Iszlám Állam elfoglalta a szíriai Rakkát, a várost a pokol legmélyebb bugyrává változtatta. Betiltotta a tévézést, az internetet, tilos volt elhagyni a várost, a nadrág nem megfelelő hosszáért pedig azóta is súlyos büntetés jár. A mobiltelefon használata megbocsáthatatlan bűn… Ha valaki kapcsolatba lép egy nyugati újságíróval, a büntetése: halál.
A Rakka-naplók a BBC Radio rövid sorozataként kezdődött. Mike Thomson, a rádió munkatársa az arab BBC segítségével rátalált egy fiatalemberre, aki – egy kis ellenálló csapat tagjaként – életét kockáztatva hajlandó volt elmondani, mi történik körülötte. A Naplók megírása után a szöveg kódolva érkezett egy harmadik országba, mielőtt lefordították. A naplóíró apja meghalt, anyja súlyosan megsebesült egy légitámadásban; őt magát pedig negyven korbácsütésre büntették, mert nem bírta végignézni, ahogy egy asszonyt halálra köveznek. Szamer így írja: „úgy tűnik, nem elég, hogy nem beszélhetünk a külvilággal, már nem is láthatjuk.”
Átélve, végignézve, ahogy a gyűlölettel telt fanatikusok lemészárolják a rokonait, barátait, Szamer egyre biztosabb abban, hogy el kell mondania a világnak, mi történik szeretett városával. A Rakka-naplók nyers, egyenes, megrázó olvasmány egy bátor fiatal férfi tollából – egy könyv, amely példátlan módon képes bemutatni a körülményeket, melyeket a fékevesztett diktatúra máig az ott élőkre kényszerít.
Értékelésem >>itt<<.
Frei Tamás // A megmentő
Konspiráció, szerelem, hatalom, pénz, tündöklés és leszámolás – Frei Tamás kalandregénye új műfajt képvisel a magyar könyvpiacon. Igazi újdonság! A napjainkban játszódó kőkemény thriller kitalált szereplőkkel, de valós helyszínekre röpíti el az olvasókat. A könyv izgalmas utazás egy szövevényes összeesküvés kulisszái mögé. Oligarchák, miniszterelnökök, exlégiósok, Londonban élő magyar modellek és párizsi kémek a főszereplői a Teherántól Budapesten át egészen a francia fővárosig ívelő történetnek. Magyarország titkai egy bennfentes szemével! Élvezd ki és értsd meg, de aztán éld is túl!
Margaret Atwood // A szolgálólány meséje
A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…
Értékelésem >>itt<<.
Bruece Bueno de Mesquita - Alastair Smith // Diktátorok kézikönyve
A Diktátorok kézikönyvében a hatalom megszerzésének és megtartásának minden diktátor, cégvezető és elnök által megszívlelendő aranyszabályait foglaltuk össze. • • •
Például:
A lehető legkevesebb emberre építs!
Ezt az aranyszabályt betartva Kim Dzsong Il a nemzetközi botrányok ellenére közel két évtizedig uralkodott Észak-Koreában.
• • •
Úgy állítsd fel a szabályokat, hogy egyszerű követőből ne lehessen pótolhatatlan!
Híveidet tartsd állandó készenlétben!
Más orosz vezetők mellett Vlagyimir Iljics Lenin is tökélyre vitte e szabály alkalmazását.
• • •
Tartsd a kezed a pénzcsapon!
A kormányzás drága mulatság. Kövesd Aszif Ali Zardari volt pakisztáni elnök példáját, akinek vagyonát négymillió dollárra becsülik, bár a világ egyik legszegényebb országát vezette.
• • •
Úgy oszd a tortát, hogy a barátaidnak rendesen jusson belőle!
Szaddám Huszein ezzel a taktikával évtizedekig hatalmon maradt.
• • •
Soha ne vegyél ki pénzt a támogatóid zsebéből!
Ha megteszed, nem kell sokat várnod, hogy korábbi barátaid elhagyjanak.
William J. Dobson // Diktatúra 2.0
Elgondolkodtató utazás napjaink félelmetes diktatúráiban." Az arab tavasz a diktatúra és a demokrácia közti csata szédületes momentuma volt. Szírián és Jemenen tüntetések söpörtek végig, miközben Egyiptomban, Tunéziában és Líbiábandiktátorok fejei hullottak. Ugyanakkor az arab világ csak az egyik front az elnyomás elleni harcban, amely Venezuelától Kínáig, Oroszországtól Malajziáig, illetve Ukrajnától Burmáig terjed. Ha meg akarja tartani a hatalmát, tucatnyi ország autokrata rezsimének előre nem látott és pusztító veszéllyel kell szembenéznie: a saját állampolgáraival. William J. Dobson, az elismert újságíró, kitűnő elemzésében egy bennfentes jártasságával tárja fel a mai autokrata rezsimek belső működését és a szabadság jövőjéért vívott küzdelem kulisszái mögé is bepillantást nyújt. Noha a kötet más országok állampolgárainak szabadságért vívott küzdelmeiről szól, számunkra is fontos tanulsággal szolgál arról, hogyan őrizhetjük meg saját függetlenségünket.
Jakab András - Urbán László (szerk.) // Hegymenet
„Megvan, és itt olvasható a bizonyíték arra, hogy a magyar elit képes szembenézni az ország problémáival, sőt kiutakat is képes megjelölni. Ez a kötet tematikáját tekintve igen nyomasztó is lehetett volna – ehelyett számomra az utóbbi idők leglelkesítőbb olvasmánya lett: a középgeneráció üzenete a magyar fiataloknak arról, hogy érdemes itthon maradni. Egy társadalomtudományi hátterű vízió az ország helyzetéről és jövőjéről, amely a közvéleménynek és a döntéshozóknak is igen hasznos lehet.” Chikán Attila, közgazdász, akadémikus
Steve Crawshaw - John Jackson // Civil bátorság
A szerzők nyolcvan történetet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, hogy felhívják a figyelmet: az emberek apró tettei kellő merészséggel és ötletességgel meglepő ellenerőt képesek generálni az erőszak, az önkényuralom és a törvénytelenségekkel szemben.Ez a könyv azokról szól, akikben volt elég civil kurázsi a döntő pillanatban, és nem maradtak csendben, hihetetlen leleményességgel diktátorok uralmának megdöntését és igazságtalan törvények megváltoztatását segítették, akik képesek voltak emberként viselkedni az embertelen helyzetekben, hogy méltóságban és szabadon élhessenek. Sokan közülük vállalták a verést, a börtönt, vagy akár a halált, amikor felemelték a hangjukat, mégis azt mondják, csupán a legalapvetőbb emberi elvekért álltak ki, s csak azt tették, amit bárki más is megtett volna a helyükben.
Debreczeni József // Az Orbán-rezsim 2010-201?
A könyv a 2010-es választásoktól napjainkig követi nyomon a Fidesz kétharmados győzelme után kiépült új hatalmi szisztéma működését. Ilyen értelemben monografikus igénnyel íródott, kézikönyvként is forgatható. A szerző választ keres arra, miért bukott el az 1989-90-es demokratikus rendszerváltozással született harmadik Magyar Köztársaság. Kritikailag ismerteti az Orbán-rezsimről született különféle interpretációkat, majd részletesen elemzi az orbáni uralom természetét, annak gazdasági és társadalmi vonatkozásaival együtt. Teszi mindezt történelmi távlatba helyezve, a geopolitikai összefüggésekre is figyelemmel. Természetesen a rezsim névadójának friss portréját is megrajzolja a szerző, kiegészítve az Orbán-família vagyonosodásának újabb részleteivel. Mindez a tőle megszokott izgalmas, olvasmányos stílusban.
Steven Levitsky - Daniel Ziblatt // How Democracies Die
Democracies can die with a coup d'état – or they can die slowly. This happens most deceptively when in piecemeal fashion, with the election of an authoritarian leader, the abuse of governmental power and the complete repression of opposition. All three steps are being taken around the world – not least with the election of Donald Trump – and we must all understand how we can stop them.
In How Democracies Die, Harvard professors Steven Levitsky and Daniel Ziblatt draw insightful lessons from across history – from the rule of General Augusto Pinochet in Chile to the quiet undermining of Turkey's constitutional system by President Recip Erdogan – to shine a light on regime breakdown across the twentieth and twenty-first centuries. Notably they point to the dangers of an authoritarian leader faced with a major crisis. Based on years of research, they present a deep understanding of how and why democracies die; an alarming analysis of how democracy is being subverted today in the US and beyond; and a guide for maintaining and repairing a threatened democracy, for governments, political parties and individuals. History doesn't repeat itself. But we can protect our democracy by learning its lessons, before it's too late.
Michael Wolff // Tűz és düh
Michael Wolff, a Fehér Házba bejáratos oknyomozó újságíró a közelmúlt legvitatottabb amerikai elnökének történetét meséli el bennfentes értesülései alapján. Donald Trump elnökségének első kilenc hónapja viharos, vérlázító és – nem utolsósorban – filmszerűen fordulatos volt. Wolff nem mindennapi jogosítványának hála rendkívüli bepillantást kaphatunk a Trump-adminisztráció fondorlatos belső játszmáiba és megérthetjük, hogyan kerülhetett pozícióba és törhet egyre magasabbra ez a rapszodikus és zabolátlan természetű ember. A Tűz és düh a megjelenés napján bombaként robbant az Egyesült Államokban, hisz a sikerkönyves szerző legújabb bestsellerében megannyi új tényt és összefüggést tár fel, amelyek más megvilágításba helyezik az Ovális Irodában kialakult káoszt.
Soha nem volt még az Egyesült Államoknak ilyen végletesen megosztó elnöke. Wolff lebilincselő olvasmányából megtudhatjuk, hogy a Trump keltette viszály és széthúzás egy újfajta rend kezdete-e, vagy az első lépés az apokalipszishez vezető úton.
Török Gábor // A lakott sziget
Az emberiség egyik legfontosabb és legveszélyesebb találmányával építeni és rombolni is lehet. A politika önmagában, egy lakatlan szigeten vagy élettelen bolygón nem értelmezhető, hiszen csak az emberek kezében válik eszközzé. A résztvevők természetesen változnak, cserélődnek, ezért a politika célja, formája, tartalma és meghatározása is változhat. De mire való igazán ez az eszköz? Mi a politika lényege?Török Gábor politológus hiánypótló, teljes áttekintést nyújtó kötetében nem csupán tudományos megközelítéseket használ, hanem népszerű filmsorozatokon keresztül is bemutatja e szövevényes rendszer játékszabályait. Különösen hasznos útmutató mindazoknak, akik most ismerkednek a politika világával.
Kasnyik Márton // A Quaestor-ügy
2015 márciusában bedőlt a Quaestor.A magyar történelem egyik legnagyobb pénzügyi csalására derült fény. Tarsoly Csaba cégcsoportja a teljes államigazgatás és a politikusok asszisztálásával tüntette el kisbefektetők tízezreinek megspórolt pénzét két évtizeden keresztül, miközben már-már tragikomikusan rossz befektetésekbe ölt bele milliárdokat. Hogy történhetett meg mindez? Hová lett 250 milliárd forint? Miért maradt rejtve a csalás ennyi éven át? Vajon meg lehet úszni egy ilyen ügyet?
Kasnyik Márton könyvében végigkövethetjük a Quaestor vezetőinek módszereit, ahogy húsz éven át már-már pánikszerűen küszködtek cégük adósságaival, és az elkövetett bűncselekménnyel. Ugyanis tudták, az összeomlás bármikor bekövetkezhet. Ilyen közelről, ekkora stiklit még nem látott a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése