2020/02/25

A bizarr még sosem volt ilyen bájos ✦ Edward Carey: Kicsi - Madame Tussaud életének rémisztő és csodálatos regénye

Na kérem: így néz ki, amikor egy könyv tökéletes összhangban van kívül-belül. Kitűnő példa arra, hogy mennyire szerves részét képezi egy történetnek a tálalása is. Az egyébként igen terjedelmes Kicsi ugyanis pontosan azt a hangulatot tükrözi, amelyre az ember belelapozva asszociál. Tényleg minden a helyén van. Edward Carey szó szerint megbolondította illusztrációval ezt az egyébként sem mindennapi, a szó jó értelmében groteszk és morbid regényt.

Nem csak történelem és/vagy Madame Tussaud kedvelőknek.

Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, hogy mit is tud a Kicsi, akkor azt mondanám, hogy Margaret Atwood (mellesleg kell-e nála jobb „ajánlólevél”?) ezt tökéletesen összefoglalta a borítón: Bizarrul elbűvölő történet. Ez elsőre semmitmondónak tűnhet ugyan, de mégis tűpontos megfogalmazása a regénynek.


ÉN PEDIG MÉG AZT IS HOZZÁTENNÉM, HOGY EGY ERŐS TIM BURTONÖS HANGULATA IS VAN, SZÓVAL SEMMI MEGLEPŐT NEM MONDOK AZZAL, HOGY A KÖNYV EGYSZERRE MORBID, MÉGIS BÁJOS, KISSÉ GUSZTUSTALAN, MÉGIS ANNYIRA KEDVES, SÚLYOS, DE EGYBEN KÖNNYEDÉN HUMOROS, ÉS PERSZE: VÉGTELENÜL SZERETHETŐ. NA MEG OLVASMÁNYOS IS – EZ SEM HÁTRÁNY EGY KÖNYVNÉL, KÜLÖNÖSEN HA AZ MAJDNEM 530 OLDALAS.


A Kicsi egyébként nem életrajzi könyv, de a valóság ihlette és sok-sok kutatás előzte meg. Bevallom, én nem vagyok valami nagy Madame Tussaud szakértő, így nem fogom tudni ebből kiindulva elemezgetni a könyvet – de őszintén szólva, szerintem teljesen lényegtelen, hogy mennyi a valóságtartalma, hiszen nem állítja magáról, hogy életrajzi regény lenne. Careyt minden bizonnyal megihlette Madame Tussaud (avagy Anna Marie Grosholtz) élete és személyisége, és - nagyon helyesen - hagyta, hogy elragadja a fantázia birodalma, hogy aztán egy kifejezetten élvezetes, komplex történetet alkosson, amelyet mellesleg tizenöt évig (!) írt.


A regény Madame Tussaud, avagy Marie, avagy Kicsi egész életét végigkíséri, egészen kisgyermekkorától elkezdve élete utolsó napjaiig, amely során Svájcból indulunk, hogy aztán eljussunk a közel sem olyan festői Párizsba, majd egyenesen a nem is annyira pompás Versaillesba – és még annál is tovább. Igazi utazás ez, amelyet sorsfordító találkozások és elképesztő személyiségfejlődés kísér, a gyanútlan olvasó pedig csak úgy falja a sorokat.


Mint már említettem, a könyvnek szerves részét képezik az illusztrációk is. Edward Carey annyira tökéletesen ragadja meg rajzaiban ezt a némileg bizarr hangulatot, amelytől időnként szinte felfordul az ember gyomra (de mégsem öncélú!), hogy arra közhelyesen ugyan, de tényleg csak annyit mondhatok: le a kalappal.

A KÖNYVET JÓ SZÍVVEL TUDOM AJÁNLANI EGYRÉSZRŐL AZOKNAK, AKIKET ÉRDEKEL MADAME TUSSAUD ÉLETE, VAGY ÉPP A 18. SZÁZADI FRANCIAORSZÁG, MARIE ANTOINETTE VILÁGA, A FRANCIA FORRADALOM, DE AZOKNAK IS, AKIKET EZEK UGYAN NEM HOZNAK KÜLÖNÖSEBBEN LÁZBA, ELLENBEN SZERETIK EZT AZ ELLENTMONDÁSOKKAL TELI, SÖTÉT, MÉGIS BÁJOS HANGULATOT, VALAMINT A KITŰNŐ STÍLUSBAN MEGÍRT, KOMPLEX, HOSSZÚ ÉVEKET ÁTFOGÓ TÖRTÉNETEKET.


(Tipp: bár minden könyvnél igaz ugyan, de ennél különösen ajánlom a módszert – sétáljatok be egy könyvesboltba, lapozzátok fel a regényt, hogy beszippantson ez a különös atmoszféra, olvassátok el az első fejezetet - mindössze 4 oldal -, és ha ez eddig szimpi, akkor garantálom, hogy a további 524 oldal sem fog csalódást okozni.)

„Van a viaszfejekben valami melankolikus: soha nem születtek meg, és bár megragadják az életet, az élet mégis elhúzódik tőlük.”

4.5/5


➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése