Könyvértékelő: Elin Hilderbrand - A sziget

Elin Hilderbrand – A sziget

[The Island]

Olvassuk melengető nyári napon a vízparton vagy a kertben, egy hűsítő limonádé (de még inkább fröccs) társaságában, mert akkor tudjuk leginkább átérezni.
Olvassuk borongós, nyálkás, hideg napokon, mert pillanatok alatt átmelegíti a szívet.

Olvassuk, hogyha a nagyvárosi pezsgés után egy kis nyugalomra vágyunk, mert átélhetjük, milyen teljes elszigeteltségben tölteni az időt.
Olvassuk, mikor szerelmesek vagyunk.
Olvassuk, mikor reménytelenül vagyunk szerelmesek.
Olvassuk, mikor nem vagyunk szerelmesek.
Olvassuk akkor, amikor boldognak érezzük magunkat,
és akkor, amikor szomorúnak.

Mit tud A sziget? Mindazt - és közben egyáltalán nem azt -, amit a fülszöveg elárul. Lehetne ez egy könnyű, habcsókos, romantikus, kedves történet. Lehetne, de nem az. Nem csak az. Elkalauzol egy kicsit túlexponált világba, ahol egy egészen sajátos hangulat – a nyugalom és nyugtalanság egyvelege - telepszik az emberre.