Ez az élet ✦ Paul Auster - Brooklyni balgaságok

Kissé nagyon klisének hangozhat a poszt címe, de minél többet agyaltam rajta, annál inkább arra jutottam, hogy leginkább így tudnám röviden összefoglalni Auster különleges hangulatú, nagyon is szerethető gyöngyszemét: egész egyszerűen ez az élet. Kissé keserédes, tele iróniával - és persze elkerülhetetlenül humorral fűszerezve. Mert mit ér az élet humor nélkül? Hát, nem sokat.

Ez az a könyv, amit úgy érdemes kézbe vennünk, hogy fogunk szépen egy pohár bort – avagy főhősünkhöz igazodva whiskyt -, és elmerülünk nem is annyira a történetben, hanem magában az atmoszférában, amit Auster olyan mesterien és közben mégis nagyon is könnyed módon tár elénk. Az egész könyvet végtelen gördülékenység jellemzi, miközben leginkább nevetünk, de azért néha elfacsarodik a szívünk, és ötpercenként megsimogatjuk a könyvet, hálát adva, hogy léteznek ilyen olvasmányok. Nekem legalábbis ezt jelentette a Brooklyni balgaságok...

védőborító nélkül is roppant igényes

... ami mellesleg az első olvasmányom volt Austertől (!), pedig már sok-sok éve tervezek tőle olvasni. Bár igaz ugyan, hogy elsőnek a Végső dolgok országábant néztem ki, az a bizonyos élet azonban úgy hozta, hogy a kiadó jóvoltából a Brooklyni balgaságok, illetve a New York trilógia (mondanom se kell, ezek után már alig várom, hogy ezt is olvassam!) került hozzám elsőként a méltán közkedvelt szerzőtől.

Na de mégis miről szól a Brooklyni balgaságok? Ugye megköveztek, ha megint azt mondom, hogy az életről? Na de kissé szűkítve a kört: egy Nathan Glass nevű frissen nyugdíjba vonult pasasról, aki még elvált is, és úgy dönt, hogy biztosítási ügynöki hivatását otthagyva Brooklynba költözik meghalni. Aztán persze sok minden történik a jóemberrel, de éppenséggel a meghalás nincs köztük. Cserébe viszont megismerkedik egy halom új – és meglehetősen különc – figurával, miközben a múltjából is előbukkan néhány rokon, és Nathan rájön, hogy az élete valójában csak most kezdődik.

ez a látvány fogad, ahogy kinyitjuk a könyvet

Úgyhogy a regény egyszerre aranyos, jópofa, szívmelengető, vicces, és még bölcs is. Elég jó kombó, nem?

Összességében tehát igen pozitívan kezdtem megismerkedésem Austerrel, szívből tudom ajánlani ezt a könyvet mindenkinek, akinek felkeltette kíváncsiságát. Az írói stílus ugyanis hibátlan – és persze: nézzétek azt a borítót!! Hát nem csodálatos?

Közben pedig olyan zseniális megállapítások vannak elrejtve ebben a kis gyöngyszemben, mint például:

„Kapott egy történetet, és amikor valaki elég szerencsés, hogy egy történetben éljen, egy képzeletbeli világban, ennek a világnak a fájdalmai eltűnnek. Amíg a történet tart, a valóság megszűnik létezni.”

4.5/5

➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊