Fanyar humor és végtelen keserűség tűpontos egyvelege ✦ Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom

Mára egy több szempontból rendhagyó könyvértékelővel készültem. A Minden kis nyamvadt bánatommal kapcsolatban ugyanis máris két, egymásnak - látszólag - ellentmondó dolgot is megjegyzek:

1. Ez bizony egy remek könyv.
2. Amit egyszerűen képtelen voltam végigolvasni.

Nem, tudomásom szerint nem lettem skizofrén, ellenben végre hozhatok egy remek példát arra az esetre, amikor az ember lánya ugyan tökéletesen érzi, hogy egy adott könyv ugyan zseniális, és közben mégis minden porcikája tiltakozik az ellen, hogy tovább olvassa. De ez mégis hogyan lehetséges?!

Előszeretettel hangoztatom, hogy mennyire fontos az, hogy amikor olvasnivalót választunk, akkor odafigyeljünk arra a bizonyos belső hangra, és aktuális lelki állapotunknak, hangulatunknak megfelelő könyvet válasszunk – különben lehet bármennyire jó az a könyv, akkor sem fogjuk élvezni. Jelen esetben pont ez az, amit figyelmen kívül hagytam, és csakazértis igyekeztem leerőltetni a torkomon egy olyan történetet, amelyet az utóbbi lassan két hónap alatt képtelen voltam befogadni.

És közben – dacára annak, hogy csak a feléig sikerült eljutnom - mégis azt mondom, hogy Miriam Toews regénye igenis jó. Viszont tényleg rá kell hangolódni, ami azt hiszem, nem is annyira egyszerű.

MERT MIRŐL IS SZÓL A MINDEN KIS NYAMVADT BÁNATOM? NOS, VALÓJÁBAN SEMMIRŐL, MIKÖZBEN MÉGIS MINDENRŐL. TUDJÁTOK, MAGÁRÓL AZ ÉLETRŐL.

És pontosan ugyanez a kettősség jellemzi a stílusát, hangulatát is: egyszerre van jelen a fanyar humor és a végtelen keserűség. Egyszerre nyomasztó és vicces. Mindeközben pedig egy nagyon érdekes, már-már fojtogató atmoszférát kapunk, amit leginkább úgy tudnék jellemezni, hogy furcsa. Azt gondolom, hogy ez is egyike azon könyveknek, amelyekre vagy képes tökéletesen ráhangolódni az ember, és akkor imádni fogja – vagy úgy jár, mint én.

A középpontban két nővér áll: Elf, aki egy világszerte ismert, befutott zongorista, illetve húga, Yoli, akinek az élete meglehetősen darabokban van. Elfnek látszólag mindene megvan, amire vágyott. Egy dolgot kivéve: meg akar halni. Nagyon súlyos depresszióval küzd, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Yoli pedig bármit megtenne, hogy megmentse nővérét. A cselekmény annyira lassan csordogál, hogy voltaképp nem is nagyon van, de nem is hiányzik, ez a könyv másról szól.

HA IGAZÁN ELMÉLYÜLŐS, NÉMILEG NYOMASZTÓ HANGULATÚ, UGYANAKKOR SZARKASZTIKUS HUMORRAL ÁTSZŐTT, KIFEJEZETTEN SZÉPEN ÉS JÓL MEGÍRT KESERÉDES TÖRTÉNETRE VÁGYTOK, ÉS ÚGY ÉRZITEK, HOGY TELJES MÉRTÉKBEN RÁHANGOLÓDTATOK EGY ILYEN JELLEGŰ OLVASMÁNYÉLMÉNYRE, AKKOR A MINDEN KIS NYAMVADT BÁNATOM TÖKÉLETES VÁLASZTÁS LESZ. EGYÉBKÉNT NEM.

„Kíváncsi voltam, mit néz a képernyőn. Mire keres rá a Google-ban az, akinek a szerelme eltökélte, hogy kilép ebből a világból?”

-/5

➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊