Első megállapítás: A
méhek története kis túlzással nagyjából mindenről szól, csak a méhek történetéről nem –
ez egyébként egyáltalán nem probléma, csak tisztázandó a cím kissé csalóka
voltát jegyzem meg. A regénynek sokkal inkább egyfajta keretet adnak a méhek,
és valójában inkább személyes drámákat ismerünk meg – méghozzá rögtön három
cselekménysíkon.
A három különböző, és igen lazán kapcsolódó történet - amelyek
kapcsolódási pontjait a könyv végefelé ismerjük csak meg - nem csupán három különböző
korszakban, hanem három különböző helyszínen is játszódik: egyfelől a múltban,
Angliában, a jelenben, az USA-ban, továbbá a jövőben, Kínában. Adott tehát
három idősík, három helyszín, három főszereplő – na meg persze a keretet adó
méhek. Hát ebből mégis mit hoz ki Maja Lunde?
Nos, kétségtelenül egy igen különleges regénnyel van
dolgunk, ami egy rettentő érdekes – és megjegyzem, ijesztő – koncepciót vázol
fel, ugyanakkor mégsem hibátlan. Pedig nagyon ígéretesen indult, nem csak a
témaválasztás szempontjából. Az írói stílus is teljesen rendben van, de mégis
egy kissé hiányérzetem maradt a végére. Amennyire terjedelmes a regény, azt
gondolom, hogy egy picit talán többet is ki lehetett volna belőle hozni, amitől
nem pusztán korrekt, hanem egyenesen zseniális lehetne. Részemről ez elmaradt,
ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne élveztem volna az olvasását.
Na de nézzük is egyesével a háromféle történeti síkot.↓
1. Anglia, 1852
A középkorú családapa, William történetünk elején komoly egzisztenciális válságba került, hetek óta ki sem kel az ágyból, mert úgy érzi, élete értelmetlen. Családja mindent bevet, hogy kirángassa melankóliájából (amelyet ma súlyos depresszióként azonosítanánk, ekkoriban azonban a mentális betegségek nem számítottak valódi betegségnek), de mindez sikertelennek bizonyul egészen addig, amíg a férfi meg nem találja a belső motivációját. Amely a méhekhez kapcsolódik. De vajon sikerrel jár-e, és mindez milyen következményekkel jár?
2. USA, 2007
George egy tanyát vezet, és maga építi a kaptárakat szeretett méheinek, közben pedig arról álmodik, hogy majd fia, Tom veszi át a családi gazdaságot – akinek azonban más tervei vannak. A férfi keményen dolgozik, és igyekszik mindent megadni méheinek, egy nap azonban különös jelenség üti fel a fejét: az ún. CCD (colony collapse disorder), amely voltaképp a méhek váratlan eltűnését – ezzel együtt pedig a gazdaságok összeomlását - jelenti.
3. Kína, 2098
Egy világ, amelyben már nem léteznek méhek, az összes elpusztult, a beporzást borzasztó körülmények között, kizsigerelve, kézzel végzik a munkások. A világ szürkévé vált, a technológiai fejlődés megállt, a népességszám erősen visszaesett. Tao, a fiatal anyuka is egyszerű munkás, aki keményen dolgozik, hogy kézileg beporozza a növényeket – fillérekért. Kisfia, Vej-Ven jelenti számára a mindenét – egy piknik alkalmával azonban a fiú váratlanul a kórházban köt ki, innentől kezdve pedig egyik rejtélyes jelenség követi a másikat, a nő pedig bármit megtesz a fiáért.
Úgyhogy a koncepció valóban igen érdekes, a téma
fontosságáról nem is beszélve - kissé borzongató is belegondolni, hogy miután elolvastam ezt a könyvet, sorra futottam bele a méhek váratlan és hirtelen pusztulását taglaló cikkekbe, amely újfent felveti a kérdést: mennyire elrugaszkodott valójában Maja Lunde regénye?
A különböző síkok miatti széttagoltság is
abszolút követhető, de részemről igényeltem volna egy kicsivel több izgalmat
és/vagy belemélyedést az ok-okozati összefüggésekbe, következményekbe.
Valamelyik irányt jobb lett volna némileg erősíteni, és akár újabb kedvencet is
avathattam volna. Ezzel együtt így is jó volt, élveztem, csak bennem van az az
érzés, hogy nagyobb potenciált rejt ezt a sztori és az írónő, mint amit most
kihozott magából a méhekkel.
Mindenesetre legyen az a tanulság így a végén, hogy vigyázzunk a méhecskékre. Nélkülük ugyanis mi sem vagyunk.
„Míg az emberek korábban a hatalomért indítottak háborút, most az élelemért folyt a verseny.”
4/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése