A borító már sejteti, hogy itt bizony egy nem mindennapi könyvvel szembesül az ember, a kíváncsiság pedig csak fokozódik a fülszöveg elolvasása után: „Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam előtt is titokban tartom – ez a legnagyobb titok előttem.” Hát igen, nem véletlenül: a Változások könyve talán az egyik legmegosztóbb és legkülönösebb könyv, amit valaha olvastam – utólag pedig azt is látom: úgy kellett ez nekem, mint éhezőnek egy falat kenyér.
UGYANAKKOR AZ IS IGAZ, HOGY EZ AZ A KÖNYV, AMELYET ABSZOLÚT JOGOSAN LEHET IMÁDNI ÉS UTÁLNI IS. HA AZ EMBER NEM ÉREZ EGYFAJTA ZSIGERI KAPCSOLÓDÁST (BÁRMILYEN MÓDON), A TÉMA BEFOGADÁSÁRA VALÓ NYITOTTSÁGOT, AKKOR IGEN VALÓSZÍNŰ, HOGY A VILÁGBÓL KIROHAN SHEILA HETI RETTENTŐEN FURCSA KÖNYVÉTŐL, AMIT EGYFAJTA PRÓZAI FORMÁBA ÖNTÖTT, PROVOKATÍV MÓDON ELVONT - DE NEM ÖNCÉLÚ -, TABUDÖNTÖGETŐ FILOZOFÁLGATÁSNAK TITULÁLHATNÉK LEGINKÁBB.
És Sheila Heti nem könnyíti meg a dolgunkat: nem csupán a téma nehéz, ami sokaknál eleve kiveri a biztosítékot (megkérdőjelezni az anyaságot?), de a szerkezete is rendhagyó; regény is, meg nem is, könnyű is olvasni, meg nem is. Na most ezzel mondtam is valamit, meg nem is. Rettentően furcsa, beletelt némi időbe megszokni – mégsem éreztem kínlódásnak. Az érdekes szerkezeti megoldások közé tartozik az is, hogy időnként váratlanul mindenféle fura képek tűnnek fel a könyvben, illetve narrátorunk – talán maga Sheila? – gyakran folyamodik egy-egy kérdésénél az érmefeldobós módszerhez, amit részletesen le is ír.
A KÖNYV OLYAN MÓDON FOGLALKOZIK A GYERMEKVÁLLALÁS, AZ ANYASÁG KÉRDÉSÉVEL, AHOGYAN KÖNNYEN MEGLEHET, HOGY MÉG SOSEM GONDOLTUNK RÁ. NINCSENEK JÓ VAGY ROSSZ VÁLASZOK: BELSŐ VÍVÓDÁSOK VANNAK, AMELYEK ÉVEKEN ÁT ELKÍSÉRIK A HARMINCAS ÉVEI VÉGÉN JÁRÓ NARRÁTORUNKAT – ÉS MINKET IS.
Nagyon érdekes megfigyelni, hogy mindez hogyan játszódik le az emberben, mikor hogyan gondolunk a témára, milyen érzéseket vált ki belőlünk, és vajon ösztöneink összhangban állnak-e a társadalom elvárásaival.
Ahogy a belső vívódásokról olvasunk, ösztönösen felvetődnek bennünk is ugyanezen kérdések, és nagyon érdekes önismereti terápiába csaphat át a dolog – akár azonosulunk a könyvben olvasottakkal, akár nem. Általános érvényű helyes válaszok ugyanis nincsenek, maximum saját magunk számára helyesek.
Szóval igen, az a helyzet, hogy Sheila Heti könyve az egyik legmeglepőbb olvasmányélményemnek bizonyult, egészen újfajta érzéseket hozva elő. Ezt a könyvet tényleg nem fogom elfelejteni. Ugyanakkor, ha azt kérdeznétek, hogy ajánlanám-e, azt mondanám: igen, de nem mindenkinek. A Változások könyve nem arra született, hogy mindenki tudja értékelni, de akinek sikerül, az minden bizonnyal nagyon fogja értékelni.
„Milyen nehéz megérteni, mit tett a másik – amikor az én szememben úgy tűnik, őt elrabolták, míg az ő szemében én megragadtam egy helyben. Mindketten olyan gyávának és olyan bátornak tűnünk. Mintha az egyiknek mindene meglenne – a másiknak pedig nem lenne semmije. Pedig mindkettőnknek megvan mindenünk, és közben semmink sincs. Mindketten olyan gyávák és olyan bátrak vagyunk. Egyikünknek sincs több, mint a másiknak és egyikünknek sincs kevesebb. Azt hiszem, ezt nagyon nehéz belátni: hogy a kettőnk útja nagyjából egyenlő; hogy megfontoltan gyereket vállalni és kétkedve nem vállalni két egyenlő élet, az ő életének száma és az én életemnek száma ugyanaz. Ez mindennél jobban elszomorít bennünket, hogy a gyermektelen és az anya egyenértékű, de ennek így kell lennie – hogy pontos ekvivalencia és egyenlőség áll fenn, egyenlők az ürességben és egyenlők a teltségben, egyenlők a tapasztalatok terén és egyenlők az elveszett tapasztalatok terén, egyik út sem jobb és egyik út sem rosszabb, egyik sem ijesztőbb vagy kevésbé rémülettel teli. Ezt a szelíd tényt nem vagyunk képesek elviselni. Ennél több kell, hogy legyen benne, így folyton újabb súlyokat pakolunk a mérleg két serpenyőjébe, hogy lássuk, melyik oldalra billen el akár csak egy egészen kicsit is. Mindkettő ugyanolyan magasságban lebeg. Én nem lehetek különb nála, és ő sem lehet különb nálam. És ez zaklat fel minket legjobban.”
5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése