Igazán rendhagyó könyvértékelőt hoztam mára: a Nagyszerű nők ugyanis egy norvég feminizmustörténeti képregény. Bizony. Hiánypótló, nem vitás. Szinte látom lelki szemeim előtt, ahogy ezen néhányan megütköznek, és automatikusan azt képzelik, hogy ez amolyan harcosfeminista dolog lehet, és az a helyzet, hogy sajnos mára valóban kapott egy negatív színezetet a „feminizmus” kifejezés, holott valójában egyáltalán nem arról van szó, amire sokan (helytelenül) asszociálnak. És egyáltalán nem csak a nőket érinti.
Bátor és szimpatikus dolognak tartom a Cser Kiadótól, hogy hazánkban megjelentetett egy ilyen könyvet. Ugyanis alapvetően azt érzem, hogy nagy katyvasz van a fejekben a feminizmussal kapcsolatban. Az enyémben is elég nagy katyvasz volt egyébként, ezt hozzáteszem - sajnos még bennem is negatív előítéletek jelentek meg egy időben, ha csak meghallottam a feminista szót. Na de, szerencsére az élet elém sodorta a kimondhatatlan nevű Chimamanda Ngozi Adichie: We Should All Be Feminists című könyvét TED beszédének leiratát*, ami rengeteget segített abban, hogy helyretegyem a gondolataimat, és felfogjam a feminizmus valódi értelmét. Ezt követően egyre többet foglalkoztam a témával, és bizony rájöttem, hogy a feminizmus nem egy ördögtől való dolog, és nem, nem arról szól, hogy nagydarab, férfias nők azért harcolnak, hogy ők is elmehessenek favágónak. Rohadtul nem erről van szó. És nincs azzal semmi baj, ha valaki nem tudja, hogy akkor mégis miről van szó valójában, de akkor nem kell ítélkezni.
Na de, a rövid kitekintés után, beszéljünk magáról a képregényről is.
A KÖNYV EGY NORVÉG SZERZŐPÁROS MUNKÁJA: MARTA BREEN MÁR KORÁBBAN IS SOKAT FOGLALKOZOTT INSPIRÁLÓ NŐKKEL ÉS NŐI JOGOKKAL, ÉREZHETŐEN VALÓBAN ÉRT A TÉMÁHOZ, JENNY JORDAHL PEDIG ELKÉPESZTŐEN HANGULATOS ILLUSZTRÁCIÓIVAL EGÉSZÍTI KI A TÖRTÉNETET.
Nekem kifejezetten tetszett a rajzok stílusa és színezése, jókat szórakoztam azon, hogy a kis részleteket bogarászom egy-egy oldalon. Különösen tetszettek azok az illusztrációk, ahol érzelmek is megjelennek – legyen az bosszúság, düh, öröm, vagy épp fájdalom -, Jordahl rendkívül ötletesen ragadta meg ezeket az apró momentumokat.
A KÉPREGÉNY AZ 1800-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG MUTATJA BE - VISZONYLAG NAGYOKAT UGRÁLVA TÉRBEN ÉS IDŐBEN - A NŐK HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁT, A NŐI JOGOK ÉS SZEREPEK FEJLŐDÉSÉT, NÉMILEG RANDOM KIRAGADVA EGY-EGY MEGHATÁROZÓBB ALAKOT (PÉLDÁUL HARRIET TUBMAN, SOJOURNER TRUTH, EMMELINE PANKHURST, AD TÁHIRIH, ROSA LUXEMBURG, MARGARET SANGER, MALALA STB.).
Bevallom, kicsit bajban vagyok azzal kapcsolatban, ha megkérdezné valaki, hogy pontosan kiknek is ajánlom ezt a könyvet. Nehéz lenne belőnöm a célcsoportot, de annyit feltétlenül mondhatok: nekem bejött. Ugyanakkor az is igaz, hogy ég és föld a különbség a hazai és norvég viszonyok között. Véleményem szerint azonban ezért (is) tök jó, hogy nálunk is megjelenhet egy ilyen darab, ami szakít a tabukkal, és ugyanúgy remek olvasmány lehet a fiatalabb korosztály és a felnőttek számára egyaránt – legyen szó akár férfiakról is. Sőt. Norvégiában egy ilyen könyv nem különösebben megbotránkoztató, azonban hazai viszonyok között bátor vállalkozásnak érzem, és éppen ezért én különösen értékelem. Most, a soraim írása közben eszembe jutott az is, hogy jellegét tekintve némileg emlékeztet a 50 elszánt magyar nő című kötetre is, bár ez kétségtelenül annak egy idősebb, lázadóbb testvére lehetne.
4.5/5
*Akit érdekel esetleg, a We Should All Be Feminists TED beszédet ide kattintva tudjátok megnézni, a beszéd alapján készült könyvecske pedig itt található.
Ohh ez kell nekem! :) Képregény - feminizmus --> tökéletes :D
VálaszTörlésJó hogy írtál róla, mert nálam elment a radar alatt. :))