Intrikák és cselszövések Rákóczi udvarában ✦ Szőcs Henriette - A brigadéros szeretője

Elsősorban a történelem és némileg a török kultúra kedvelői számára lehet érdekes Szőcs Henriette október közepén megjelent új regénye, amely Rákóczi fejedelem udvarába, cselszövésekbe, és a kuruc-labanc csatározásokba is nyújt bepillantást, miközben egy fiatal férfi fizikai és mentális útkeresését követhetjük figyelemmel.

A könyv egyébként A Kizil Elma háremének titka folytatása, de abszolút követhető a cselekmény az előzmények ismerete nélkül is. Én speciel ezt nem olvastam, és egyáltalán nem jelentett problémát, de még teljesebb képet kapunk, ha elolvassuk az első rész fülszövegét.

A könyv erősségét leginkább az atmoszférája adja, néha ugyanis igazán jól tud esni az embernek kiszakadni a mindennapokból, és egy másik korba, másik kultúrába belecsöppenni. A regény nagyjából ezt nyújtja: egy szeletkét ebből a bizonyos hangulatból. A cselekmény számomra másodlagos is volt, főhősünkkel, Juszuffal nem igazán tudtam azonosulni, mindazonáltal azért voltak benne szerethető - na jó, kedvelhető - karakterek is, bár elég visszafogott mennyiségben.

Történetünk kezdetén az említett férfiú megtudja, hogy valójában a szülei nem is vér szerinti szülei, s még csak nem is zsidók gyermeke, mint hitte: ugyanis egy török pasa és egy háremhölgy „szerelmének” gyümölcse. Juszuf úgy felhúzza magát azon, hogy egészen idáig hazugságban élt, hogy másnap egyszerűen fogja magát, otthagy csapot-papot, és útra kel, hogy csatlakozzon a kuruc csapatokhoz. Útja során különböző kalandokba keveredik, új embereket ismer meg, harcol, tanul, „szerelmes” lesz, és szenved, míg végül Rákóczi udvarában találja magát, ahol további bonyodalmak várnak rá.

A regény egyébként nem különösebben hosszú, de illik is hozzá ez a terjedelem, abszolút könnyed kategória. Nekem alapvetően a nyelvezete is szimpatikus volt, bár kicsit sokalltam a „megcsöcsörész” kifejezés használatát, amely szerintem indokolatlanul gyakran került elő - nem csak ahhoz képest, hogy alapból is elég borzasztó szó, de tény, mi tény: főhősünk mentalitásához egészen jól illik, hiszen ebben a kifejezésben azt hiszem, benne van az is, hogy úgy általában hogyan kezeli a nőket. Ellenben egészen sok valóban érdekes kifejezés is helyet kapott, ami hozzátett ahhoz, hogy a kor szellemiségét, az adott kultúra jellegzetességeit átérezzük.

Összességében tehát a regény leginkább azok számára lehet érdekes, akik elmerülnének kicsit a 18. századi Magyarország, a török és zsidó kultúra, az udvari cselszövések, illetve harcok világában egy igazán könnyed olvasmány formájában.

„A franc essen a nőszemélyekbe, csak bajt kevernek mindenütt, főleg egy kaszárnyában. Döbbenetére a grófnő nyugodtan fogadta a hírt, egyszerűen rábólintott, lövöldözzön csak Szidike. János visszacammogott a hírrel, közben a bolond, felfordult világot átkozta, ahol már a nők ugyanazt megtehetik, mint a férfiak, ki látott már ilyet.Ráadásul egy kislány, no hiszen. Szorgosan imádkozott, ne legyen ebből holmi haláleset, ha a kisasszonyka lelő valakit.”

3.5/5

➯ Még több könyves tartalomért kövess INSTAGRAMon és FACEBOOKon is! 😊